Csicsergő madarak, virágzó japán birs, 16 fok, napsütés. Nem, ez még nem az április, bármennyire is úgy tűnik néha, hanem az idei tél. Január közepe van, és naponta többször is azt hallhatjuk, hogy az évszakhoz képest sokkal enyhébb az idő. Ez egyrészt örvendetes hír, hiszen rezsicsökkentés ide vagy oda, kevesebbet kell fűteni, nem fagy le a fejünk, ha kilépünk a lakásból, és a jeget sem kell kapargatni a kocsiról. Ugyanakkor nem lehet rendesen korizni a meleg idő miatt, szánkózásról pedig nem is álmodhatunk (bár szerdán mintha havat láttak volna a Börzsönyben, de a hétvégén újra meleg idő, 17 fok is lehet).

Mindennél komolyabb probléma azonban az, hogy az évszakhoz képest enyhe idő miatt megbolondult növények közül nem csak a dísznövények indultak virágzásnak, hanem a haszonnövények is. Több helyen is virágzik a meggyfa, a szilvafa, és a mandula is. Bálint gazda, az ország kertésze szerint a február hordozza az igazi kockázatot, mivel enyhe időben megindul a nedvkeringés, a szövetek a vízfelvétel következtében fellazulnak és a növények fagyra érzékenyebbé válnak. Ha a mostani enyhe időt zord, fagyos idő követi, akkor az érzékeny virágrügyek elfagyhatnak. A februári tavasz/márciusi tél az idei gyümölcs- és szőlőtermést akár meg is semmisítheti. A tél visszajövetelével számolni is lehet, az Időkép előrejlezése szerint február elején visszatérnek a mínuszok. De mennyire vághatja haza a kedvezőtlen időjárás a mezőgazdaság egyes szektorait? A tavalyi erős agrárteljesítmény mennyit zuhanhat idén, és mekkora áremelkedés jöhet?

Mindenki igyekszik lobbizni és bevédeni magát

"Az olyan sajtónyilatkozatok, amelyek hatalmas károkról szólnak, és áremelkedést is előre vetítenek, mindig a jövőre vonatkozó védekezést sugallnak, hogy 'mi már megmondtuk előre', hogy ezért lesz ilyen drága a gyümölcs" – fejtette ki a hvg.hu-nak Tóth Péter, az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, agrármérnök. Tóth elmondta, hogy ő már olyat is olvasott, hogy a mostani időjárás miatt rossz lesz az idei szőlőtermés. Ilyenkor persze mindig megy a lobbizás is, hogy az esetleges károkért mennyi állami kártérítést lehet összehozni – tette hozzá a szakértő. Pontos, az agrometeorológiára támaszkodó szakmai vizsgálatokat, méréseket – Celsius-fokokkal és milliméterre lebontott csapadékkal – ugyanakkor ő még nem látott, így nem is lehet igazán megmondani, mekkora a kár, illetve mekkora lehet majd a kár.

Nyílik az ibolya az enyhe időben

MTI / Varga György

A szakirodalom Tóth szerint azt mondja, hogy ha tartósan van mínusz 10 Celsius-fok körüli hideg, akkor lehet komoly kár. Ha január végén, február elején jönne egy hideg idő, akkor az baj lenne, ám a mínusz 3-4 Celsius-fok még nem hoz nagy veszteségeket – hangsúlyozta. Ha viszont beütne a nagy hideg, akkor az terméscsökkenéssel is járna, ez pedig az árakra is hatással lenne. Kevesebb lenne a mennyiség, megindulna a “harc” a termelők és felvásárlók között – emelte ki Tóth Péter.

Az enyhe időjárás mellett ugyanakkor nagyobb gond az, hogy mintegy 200 milliméter csapadékkal "mínuszban" vagyunk az ilyenkor megszokotthoz képest. Ez elsősorban a csonthéjasokra – például cseresznye, meggy – lehet veszélyes. Ezek a növények a téli csapadékból – feltéve, hogy van elegendő – is megélnek, és hoznak elég termést, ám ha a téli csapadék hiányzik, akkor itt visszaesés jöhet Tóth Péter szerint. A szántóföldi növényeknél – például az őszi búzánál vagy a repcénél Tóth Péter még nem találkozott olyan információval, hogy ezen a területen baj lenne.

Bálint gazda ugyanakkor január elején azt írta, hogy nem nagyon biztató az őszibúza-, rozs- és árpavetések helyzete sem. A csapadékhiány következtében vontatottan keltek ki, és az indító tápanyagoknak csak kis részét vették fel. A bokrosodó fajták még mindig egyszálúak, az oldalhajtások csak akkor fognak kifejlődni, ha hűvös és csapadékos lesz a tavasz. Ez pedig nem csupán terméscsökkenést okoz, hanem egyenetlen érést, megdőlést, nehéz, szempergéssel járó aratást is. De addig még sok minden változhat! – tette hozzá bizakodóan az ország főkertésze.

Még azért korai megmondani, hogy milyen lesz idén a termés

ORFK / H. Szabó Sándor

A több kártevő több védekezést – és elköltött pénzt – is jelent

Súlyosbítja az időjárás a növényvédelmi helyzetet is. A kártevők tojásai és a betegségek spórái a telet károsodás nélkül vészelték át, tehát tavasszal nagymértékű elszaporodásukra kell felkészülni. Tóth Péter szerint ugyanakkor hiába vészelhetik át nagyobb arányban a kártevők és kórokozók az enyhe telet, ma már olyan fejlett a növényvédelmi technológia, hogy ez nem jelenthet akadályt: egyszer, kétszer többet kell majd esetleg permetezni – ez a szántóföldi növényekre és a tavaszi vetésűekre is igaz lehet. A szakértő szerint ugyanakkor ez már minden bizonnyal az árakban is meglátszik majd, mivel a plusz növényvédelemnek költségvonzata is van.

A mezőgazdaság részesedése az utóbbi években GDP-ben 3,8-4,2 százalékpontot tett ki. Arra a kérdésre, hogy mennyit vehet el egy rossz mezőgazdasági év a magyar GDP-ből, Tóth Péter elmondta, hogy amikor jól megy az agráriumnak, akkor az 0,5-1 százalékot is hozzá tud tenni a magyar gazdasági teljesítményhez, ha rossz az év, akkor ilyen plusz nincs. Drukkolni kell, de szakmailag megalapozottan most még korai megmondani, milyen mezőgazdasági évünk lesz – tette hozzá az ügyvezető.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!