Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az Alkotmánybíróság (AB) akár már kedden állást foglalhat a kormány devizahiteles szerződésekről szóló beadványáról, szerdán pedig nyilvánosságra hozzák Luxembourgban a főtanácsnok véleményét az OTP Bank ellen pereskedő Kásler Árpádék ügyében – írja a Magyar Nemzet.
A kormány még novemberben kérte, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések. Különösen a szerződések azon kikötését kellett vizsgálniuk, amely lehetővé teszi az egyoldalú kamatemelést, az árfolyamrés megállapítását és azt, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítsák.
Stiller Ákos
A Magyar Nemzet szerint a Kásler-perben kihirdetett luxembourgi előterjesztés nyomán az Európai Bíróság akár egy hónapon belül meghozhatja a döntését az ügyben. Ezután a Kúria – írják – az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témakörében kiegészítheti december 16-i jogegységi határozatát.
A napilap cikke szerint összességében még tavasszal eldőlhet, hogy a jogalkotás milyen új rendelkezéseket hozhat a devizahitelesek megsegítésére.
Az európai bírósági eljárás előzménye, hogy Kásler Árpád és felesége devizahitelügyben 2012-ben jogerősen pert nyert a Szegedi Ítélőtáblán az OTP-vel szemben. A pénzintézet a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától, és a magyar legmagasabb ítélkező fórum tavaly év elején három kérdést tett fel az uniós bíróságnak.
