szerző:
hvg.hu

A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. A Kúria szerint a devizaszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, és nem uzsorás szerződés.

A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. Novemberben a Kúria elnöke tájékoztatást kért a törvényszékektől, ezt követően hét kérdésben megkezdték az eljárást, erről döntöttek most, több mint kétharmados többséggel. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező érvényű.

©

A döntés szerint a devizaalapú hitelszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós devizában adósodott el, és ő viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződés nem ütközik jogszabályba. A döntés azt is kimondja, hogy ha egy pont érvénytelen a szerződésben, a szerződés továbbra is érvényes lehet. A terhek későbbi egyoldalú eltolódása nem lehet oka az érvénytelenné nyilvánításnak, illetve a pénzügyi intézményeknek tájékoztatniuk kellett a várható terhekről az ügyfeleiket. Emellett, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor az érvényessé nyilvánításra kell törekednie. A bírói szerződésmódosítás egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolhatja a szerződést, de nem alkalmas arra, hogy tömegesen változtasson szerződéseken.

A jogegységi határozat célja az volt, hogy elősegítse az ügyek azonos szempontú elbírálását. "A bírák teljes mértékben átérzik a devizahitelesek helyzetét, de döntésüket csak a jogszabályok szerint hozhatták meg" – közölte a Kúria. A Kúria csak jogot értelmezhet, jogot nem alkothat – tette hozzá a közleményt felolvasó bíró. A jogegységi határozat készítése során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, és a jogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be Matolcsy Györgytől, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogászprofesszortól. A döntéssel egyetértve reagált a Magyar Bankszövetség, Rogán Antal, az LMP és az MSZP sajnálkozását fejezte ki, a devizahitelesek egyik szervezete pedig minden baj okaként Matolcsy Györgyöt találta meg.

A jogegységi határozat pontjai

1. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A Kúria ehhez hozzáteszi: a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdeket sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotó beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Kisebb tüntetés volt a bíróság épülete előtt

A hvg.hu munkatársa szerint kisebb tüntetés volt a Kúria épülete előtt a döntés idején, körülbelül 20-30-an ácsorogtak az épület előtt. Az egyik demonstráló a döntés kihirdetése után elmondta, hogy nem terveznek hasonló vonulást, mint nyáron, ám később mégis arról született döntés, hogy a budai bíróság elé vonulnak autókkal.

Egy Koppány csoportos zászlóval felszerelkezett tüntető munkatársunknak a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "vajúdtak a hegyek és egeret szültek", a bírók szerinte "idegenszívűek", és a döntés véleménye szerint nem zárja ki a további perek lehetőségét. A területen kisebb számú készenléti rendőr is jelen van, tudósítónk elmondása szerint nincs intenzív jelenlét.

Mit vizsgált a Kúria?

A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vetett fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni.

Wellmann György kollégiumvezető tájékoztatót tart a Kúria ülése után.
©

Megoldandó kérdés volt az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár.

Napirenden tartják

A kormány nyár óta ígéri a devizahiteleseknek, hogy megoldást talál a problémájukra. Az elmúlt hónapokban azonban a politikai kommunikáció inkább a kérdés fenntartására, mint a megoldására törekedett. Sajtóértesülések szerint ez azért történik így, mert a kormánypárt a kampány egyik fő témájaként kezeli a devizahitelesek ügyét, ezért igyekszik folyamatosan napirenden tartani. A bankoknak többször is ultimátumot adott a kabinet és a kormánypárt, és azt üzente, ha nem rendezik a problémát maguk, a kabinet talál megoldást. Az első határidő augusztus vége volt, a pénzintézeteknek akkorra kellett kidolgozniuk a javaslatcsomagjukat. A bankszövetség megtette ezt, azonban a kormánynak nem tetszett a csomag.

Ezt követően szeptember elején Rogán Antal üzent a bankoknak a kormánypártok visegrádi kihelyezett frakcióülése után. A frakcióvezető azt mondta, ha a bankok november 1-jéig nem rendezik a devizahiteles problémát, a kormány jogszabályi úton rendezi azt. A bankok újabb javaslatot tettek le az asztalra, melyben a hvg.hu információi szerint jelentős engedményeket kaptak volna a devizaadósok, azonban a kormány ezt sem fogadta el.

Az Alkotmánybíróságot is bevonták

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter november 19-én egyeztetett az Országos Bírósági Hivatallal, valamint az ügyvédi és a közjegyzői kamarával. A miniszter azt ígérte, decemberre meglesz a devizahiteles-probléma egyes kérdéseit rendező minisztériumi javaslat, de nincs szó arról, hogy az állam tömegesen módosítaná a devizahitelesek szerződéseit. A miniszter ezt követően találkozót kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől, és egyeztetett vele a problémáról. A Kúria ezt követően indította meg a jogegységi eljárást.

Ezt követően november végén a kormány az Alkotmánybíróságot is bevonta az ügybe, és értelmezést kért azzal kapcsolatban, hogy mennyiben felelnek meg a devizahitel-szerződések az alaptörvénynek. Orbán Viktor november végén azt mondta, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másrészt pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani, úgy, hogy az kedvezőtlenebbé váljon a hitelfelvevő számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfő. "Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek" – fogalmazott.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eldőlt Albon sorsa a Red Bullnál

Eldőlt Albon sorsa a Red Bullnál

Óriás születik: házasodik a Fiat és a Peugeot

Óriás születik: házasodik a Fiat és a Peugeot

Nem tartott sokáig a „természetellenes” moldovai kormány

Nem tartott sokáig a „természetellenes” moldovai kormány

Majd 20 millió dollárért kelt el egy Magritte-festmény

Majd 20 millió dollárért kelt el egy Magritte-festmény

Menekülnek a német cégek Kínából

Menekülnek a német cégek Kínából

Nagy Zsolt: "Taccsra tesznek, ha ellenvéleményed van"

Nagy Zsolt: "Taccsra tesznek, ha ellenvéleményed van"