A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a választási gazdaságpolitika rövid távon ugyan élénkítő hatású, de a jogbiztonság és a tőkevonzó képesség helyreállítása híján nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.

A GKI közleménye szerint 2014-re 1,5 százalék körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár, s előrejelzését az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3 százalékról 1,5 százalékra. 

A költségvetési tartaléknak már most megkezdődött a felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3 százalék alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető – közölték. 

A gazdaságkutató szerint a javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, ám mindez csak valamivel hozhat többet, mint a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusa. 

Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3 százalékra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitel program hatása minimális – írja a GKI. 

A reálkeresetek 2 százalék körüli emelkedése a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5 százalék körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ. 

Az alapkamat csökkentésének növekedésserkentő hatása a GKI szerint nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, "a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt", s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot. Hozzáteszik: az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot. 

A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye – írja közleményében a gazdaságkutató.