szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európába irányuló cseppfolyósított földgáz-export a jövőben az amerikai diplomácia egyik eleme lehet, ám annak megvalósítása sokba kerül és Oroszország által könnyen ellensúlyozható – írta szerkesztőségi cikkében a New York Times.

Az ukrán válság miatt több amerikai törvényhozó és energetikai vállalat is azt sürgeti, hogy az Egyesült Államok az orosz befolyást csökkentendő, exportáljon földgázt Európába – írta a lap. Az amerikai palagázkészletek felfedezése, kitermelése miatt esett az energiahordozó ára, és Washington fontolóra vette a gázexportra vonatkozó korlátozások eltörlését.

Az amerikai törvények értelmében a gáz szabadon exportálható Kanadába, Mexikóba, illetve a többi olyan országba, amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Ez a lehetőség egyelőre nem terjed ki Amerika európai szövetségeseire, de a washingtoni energiaügyi minisztérium rájuk is kiterjesztheti az engedélyt, ha úgy ítéli meg, hogy az összhangban áll a közérdekkel.

A lap szerint a tárca eddig hatot hagyott jóvá a hozzá beérkezett 21 exportengedély-kérelemből, amelyek közül az első jövőre lép majd életbe. Az energiaügyi minisztérium elvben felgyorsíthatja az engedélyek kiadásának ütemét és a kongresszus is segíthet a korlátozások enyhítésében Amerika európai szövetségeseinek esetében.

Az Egyesült Államok, amely még 2007-ben is importból fedezte gázfelhasználásnak 16 százalékát, az amerikai Energiainformációk Hivatala (EIA) szerint 2020-ra nettó exportőrré válhat. A gázkivitel az amerikai külpolitikai érdekeket szolgálhatja a szükségleteinek mintegy 30 százalékát importáló Európában.

"De még ha a kormány jóvá is hagyná az export növelését, a pótlólagos gázcseppfolyósító és szállítási létesítmények létrehozása évekig tartana és több milliárd dollárba kerülne" – hívta fel a figyelmet a New York Times. "Mi több, Putyintól eltérően az amerikai tisztségviselők nem tudják majd diktálni az energetikai cégeknek, hogy hová és milyen áron adják el a gázukat" – tette hozzá.

A lap kitért arra is, hogy az energetikai cégek valószínűleg a japán, kínai és indiai gázeladásokat részesítenék előnyben, mert a gáz Ázsiában drágább, mint Európában. És ha az amerikai cégek mégis elárasztanák gázzal Európát, az orosz elnök nem állna tétlenül. Az amerikai exportra Oroszország egyebek között a gáz árának csökkentésével válaszolhatna, hogy megtartsa ügyfeleit.

A lap szerint az amerikai kormánynak a földgázexportot diplomáciája egyik összetevőjeként kellene alkalmaznia, amelynek egyúttal segítenie kellene a többi országot az energiatakarékosságban és a megújuló energia felhasználásában. Az amerikai külügyminisztériumban ebből a célból még Hillary Clinton vezetése alatt hozták létre az energiaforrások hivatalát.

"Az Obama-kormányzat biztosan segíthet a szövetségeseken azzal, hogy több gázt tesz számukra hozzáférhetővé, ám realistának kell lennie azzal kapcsolatban, hogy ezzel mit tud elérni" – áll a The New York Times szerkesztőségi cikkében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!