„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Minél nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek egy társadalomban, annál rosszabbak az adott gazdaság növekedési kilátásai. A jövedelmi egyenlőtlenségeket úgy lehet csökkenteni, ha az állam a gazdagok felől a szegények felé tereli a jövedelmeket, ez ugyanakkor a gazdagokra kirótt magasabb adókat és nagyarányú jövedelem-átcsoportosítást jelent. A magas adók ugyanakkor növelik a szürke- és feketegazdaság vonzerejét, és csökkentik a hajlandóságot a munkára és a megtakarításra, ami elvileg ugyancsak rontja a növekedései kilátásokat. Hogy is van ez? Az is rossz a növekedésnek, ha nagy a jövedelmi egyenlőtlenség, de az is, ha az állam ki akarja ezt egyenlíteni? Ez egy súlyos ellentmondás – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A kérdés az, hogy milyen mértékben ossza újra a jövedelmeket az adott állam, vagyis mennyit vegyen el a gazdagabbaktól annak érdekében, hogy a begyűjtött pénzeket odaadhassa a szegényeknek. Teljesen logikusnak tűnik a feltételezés, hogy minél nagyobbak a jövedelmi különbségek – vagyis minél több pénz összpontosul néhány nagyon gazdagnál –, annál rosszabbak a gazdaság növekedési kilátásai. Viszont az is logikus, hogy minél jobban igyekszik az állam újraosztani a jövedelmeket és adóztatni a gazdagokat, annál jobban kell trükközniük a jómódúaknak, ha el akarják kerülni az adókat, ami ugyancsak nem tesz jót a növekedésnek. Most akkor összességében pozitív vagy negatív hatása van a növekedési kilátásokra az újraelosztásnak és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének? – teszi fel a kérdést a blog.
Az IMF kutatói elemzésükben megvizsgálják, hogy milyen a kapcsolat a jövedelmi egyenlőtlenség, a jövedelem-újraelosztás és a növekedési kilátások között, és arra jutnak, hogy miközben a jövedelmi különbségek csökkentése nagymértékben hozzájárul a gyorsabb és fenntarthatóbb növekedéshez, addig a jómódúakra kivetett adók önmagukban szinte semmilyen mértékben nem rontják a növekedési kilátásokat. Vagyis egy államnak érdemes a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében újraosztania a jövedelmeket, és nem kell attól tartania, hogy a magasabb adók miatt a gazdagok majd kevesebbet dolgoznak vagy takarítanak meg. Az is igaz azonban, hogy mindez csakis akkor igaz, ha az állam erős kontrollal bír, az adóbeszedési képessége pedig szintén erős.
