Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A válság után a legtöbb országban megindult a gazdaság kilábalása, a GDP növekedését azonban nem követte a munkaerőpiac helyzetének javulása, sok helyütt azonban a munkahelyteremtés nélküli kilábalás jelei láthatók. A munkanélküliség magas maradt, a válság pedig különösen a szegényebb rétegeket érintette rosszul. Főleg a fejlett országokban volt jellemző, hogy az elmúlt években erőteljesen meghúzták a költségvetési nadrágszíjat, az eurózónában az adósságválság több országban jelentős kiadásbeli visszavágásokat kényszerített ki – derül ki az OECD frissen megjelent Society at a Glance 2014 kiadványából.
A megszorítások nagyobb részben nem segítettek a szegényebb rétegek helyzetén. Az OECD szerint például nem a válság közben kellene a munkanélküli ellátásokat csökkenteni. A válság során a jövedelem egyenlőtlenségek is megnőttek.
Az OECD különböző, a társadalmi helyzetet ábrázoló indikátort is megjelenít. Ezekből például kiderül, hogy a szervezet országai között Magyarországon voltak a harmadik legtöbben azok, akiknek még az ételvásárlás is anyagi gondot okoz. A kérdés pontosan úgy szólt, "Volt-e az elmúlt 12 hónapban olyan alkalom, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" A kérdést a válság előtt (2006-2007-es eredmények átlaga) és utána (2011-2012-es évek átlaga) is feltették. A magyarok 30,8 százaléka adott a válaszra igent, ennél többen csak Törökországban és Mexikóban válaszoltak igennel a fenti kérdésre. A magyar adat különösen jelentősen romlott 2006-2007 óta, akkoriban ugyanis az arány még csak 17 százalék körüli volt.
Fontos azonban hozzátenni, hogy ezek az adatok nem egészségügyi szakemberektől származnak, hanem önbevalláson alapultak.
