Magyarország maga mögött hagyja végre a rendszerváltás óta folyamatos munkaügyi depressziót, s ki tud lábalni az állástalanok tömeges megjelenése okozta lassan két évtizedes sokkból? Úgy fest, nagyon hosszú ideje nem látott esély nyílik erre most, hiszen – legalábbis a hivatalos európai és magyar adatok szerint – az elmúlt egy év alatt a közösségben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A munkanélküliségi mutató alapján úgy tűnik, a gazdaságilag stabil, növekvő északi, nyugati uniós tengelyhez húzunk. Ez azonban aligha igaz, csak a törékeny látszat, ráadásul nagyon sok pénzbe is kerül. A kormányzati hurráoptimizmus eltúlzott, én sokkal óvatosabban fogalmaznék a jelenlegi környezetben – mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője.

A nagy kérdés ugyanis éppen az, hogyan is voltunk képesek ilyen mértékű javulásra egy év alatt, ha különböző elemzések, kommentárok szerint is visszafogott a magyar gazdaság válságból történő kilábalása, a nemzetközi statisztikákban csúszunk vissza, az államadósság nem akar csökkeni, Brüsszel szerint átmeneti lehet a nagyobb fellendülés. A további javulásnak pedig az szabhat esetleg gátat, hogy a kilátások sem rózsásak.

Rengeteg a közmunka

Az tény, hogy rengeteg a közmunkás. A KSH április végén publikált statisztikája szerint az idei első negyedévben csaknem 180 ezer közfoglalkoztatott volt – a kormány ezt a számot most tovább is szeretné növelni –, szembeni a tavalyi év hasonló időszakában mért nem egészen 65 ezer fős tömeggel. Vagyis volt egy 112 ezres növekedés a közmunkások számát illetően. A hatalmas közmunkás tömeg ugyanakkor nem fedi le teljes mértékben a foglalkoztatottság bővülését: az érettségizettek, illetve a felsőfokú végzettségűek körében is majdnem 100 ezerrel több a foglalkoztatott, mint egy éve – ez a csoport pedig minden bizonnyal nem a közmunkások táborát gyarapítja.

A közmunkaprogram felfutása, a költségvetési intézményeknél történő létszámbővülés, a magyarok nagyobb létszámú külföldi munkavállalása volt felelős a munkanélküliség csökkenéséért, a foglalkoztatottság növekedéséért, illetve a feldolgozóipar, különösen a járműipar volt az a terület, ahol jelentős fejlesztések történtek, és ennek meglett a munkaerő-piaci hatása is – fejtette ki Adler Judit.

Bár Adler szerint a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós forrásokat is gőzerővel igyekszünk lehívni, és a mezőgazdaság számára is kedvező az időjárás, ám a járműipar területén befejeződtek a korábban megkezdett nagyobb beruházások, és az állami beruházások sem folytatódhatnak ilyen ütemben jövőre, mint most – így a közpénzekből megvalósuló fejlesztések komoly hatással vannak a munkaerő-piaci folyamatokra is.

Az Európai Bizottság (EB) szerint a gazdaság fehéredése és az ingázók számának emelkedése is hozzájárult valamelyest a foglalkoztatási mutatók bővüléséhez. Ugyanakkor a KSH statisztikái szerint a külföldi telephelyen dolgozók száma egy év alatt csak 2 ezerrel nőtt – 95 ezer főre –, ebben az számban minden bizonnyal az ingázók is megjelennek, a gazdaság fehéredésének pontos hatását a foglalkoztatottságra ugyanakkor minden bizonnyal nem lehet megmondani.

Közmunkaprogram – túltolták

Stiller Ákos

Adler szerint a közmunkaprogramokban részt vevők számát idén még magas szinten tartják, ám pénzügyileg ez igen drága megoldás, és a kormány is a költségvetés egyensúlyban tartásában érdekelt, így jövőre visszavághatják ezeket a programokat, ezt szerinte már korábban jelezte is a kabinet. A jelenlegi munkanélküliségi mutatók a kutató szerint egy igen ideális állapotot tükröznek, "a béke szigete vagyunk" jelenleg, ám nem tudni, hogy meddig. Az ukrajnai válság ugyanis már rányomja a bélyegét a nyugat-európai konjunktúramutatókra, ez pedig Magyarországon is éreztetheti a hatását, ugyanis a magyar gazdaság erőteljes kapcsolatban áll például a némettel.

A KSH a 2013-as év munkaerő-piaci folyamatait elemző összegzésében rámutatott, hogy a tavalyi foglalkoztatási bővülés (60 ezer fő) harmadáért volt felelős a közfoglalkoztatás, másik harmadáért a külföldi munkavállalás, másik harmadáért pedig a versenyszféra (az Index márciusi cikkében azonban rávilágított, hogy 2010 óta a magáncégeknél csak 3 százalékkal dolgoznak többen). Utóbbi területen különösen a járműiparnál volt megfigyelhető jelentős bővülés, itt tavaly 9 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. De jelentősebb bővülés volt megfigyelhető a gépgyártás, ipari gépgyártás, illetve az építőipar területén is a KSH adatai szerint.

A foglalkoztatottság bővülése ezekben a szektorokban azért is következhetett be, mivel 2013-ban 7 százalékkal nőttek a beruházások, és az említett területeken igencsak felfutottak a fejlesztések. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy minden bizonnyal az uniós fejlesztéseknek és kormányzati nagyberuházásoknak köszönhetően az építőiparban, illetve a szennyvízkezelés, vízellátás területén is kiemelkedően nőttek a beruházások.

A járműipari fejlesztések beindulása is hatással volt a munkaerő-piaci adatokra – ezek azonban idén már kevésbé segíthetnek be

Stiller Ákos

Azt Adler szerint nem lehet mondani, hogy ennél jobb helyzet a munkaerőpiacon nem jöhet, nem lehet ugyanis pontosan előre jelezni, mennyi tőke érkezik az országba, ám a mostani körülményeket figyelembe véve belátható időn belül a munkanélküliségi, foglalkoztatottsági mutatók tekintetében Adler nem számít komolyabb változásra.

Korábban alig volt téli közmunka

"Én is körülbelül csak annyit tudok, amennyi a statisztikákból látszik, év vége felé, amikor már mikroadatokból lehet dolgozni, akkor lehet csak bővebbet mondani a foglalkoztatottság növekményének struktúráját tekintve" – mondta Köllő János, az MTA KRTKI tudományos tanácsadója.

A  korábban ugyanakkor úgy számolt, hogy 2010-2013 között a nem közmunkás-foglalkoztatottság növekedése évente 14-15 ezer fő lehetett ebben az időszakban. Az idei évben ugyanakkor Köllő szerint az látszik, hogy míg a korábbi években a téli közmunka szintje minimálisra csökkent, addig ez 2014-ben nem így történt, nem futottak ki a programok, ez pedig nagymértékben megnyomta a foglalkoztatottságot (emellett tavaly a külföldön nagyobb számban munkát vállaló magyarok is belejátszottak a növekedésbe).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!