Közhely, hogy a '90-es évek második felében, illetve a 2000-es évek elején Magyarország volt a közép-európai régió "éltanulója", a gazdasági növekedés stabilan 3 és 4 százalék között mozgott, ezzel pedig tartottuk a lépést a régiós partnereinkkel, akik persze egyben versenytársaink is voltak. A visegrádi négyek együttműködési forma 1991-es felélesztése, és 1998-as fokozottabb beindulása a politikai kooperáció mellett a gazdasági szempontokra és az uniós csatlakozás mielőbbi elérésére is komoly hangsúlyt helyezett. A V4-ek gazdasági, növekedési pályája az uniós csatlakozásig gyakorlatilag együtt mozgott, Magyarországé 2006-2007 tájékán azonban gyökeresen más irányba fordult.

Már a válság előtt letértünk a közép-európai pályáról

A visegrádi országok növekedési dinamikája a 2004-es uniós csatlakozás után még 1-2 évig megmaradt, ám ez a homogenitás az után megbomlott: 2005-2006-ig a magyar növekedés még együtt tudott maradni a régiós társakéval, onnantól kezdve azonban teljesen elszakadt a csoport többi államának mutatóitól.

A 2008-2009-es gazdasági válság alatt ráadásul Magyarország szenvedte el a legnagyobb visszaesést, a gödörből a kilábalás is sokkal lassabban megy, tavaly pedig, Csehországgal együtt, ismét recesszióba zuhantunk. A magyar gazdaság teljesítménye lényegében a 2005-ös szinten ragadt, az uniós csatlakozás óta nem volt képes érdemi növekedést produkálni. A magyar kormány mindemellett nem szokványos gazdaságpolitikai eszközökkel – amelyek növekedést visszafogó hatással bírtak – igyekezett megfogni a költségvetési kiadásokat. Ezzel, és a rendkívül nagy államadóssággal (a GDP 80 százaléka körül) is kitűntünk a régióból.

Lengyelország minden bizonnyal idén lehagyja Magyarországot

AFP / Peter Ginter

Az egy helyben toporgó, gyenge növekedés – amely ráadásul régiós tekintetben rendkívül főváros központú – azt is eredményezte, hogy hazánk nem képes közelebb kerülni az EU-átlag gazdasági fejlettségéhez.

Mindezekből az szűrhető le, hogy Magyarország kivételével a visegrádi országok jelentős közeledést tudtak felmutatni – Csehország már jóval magasabb szintről indult, innen nehezebb is tovalendülni –, Szlovákia például egy évtized alatt 20, Lengyelország pedig 15 százalékkal került közelebb az uniós átlaghoz. Magyarország ezen időszak alatt 3 százalékot tudott csak lefaragni hátrányából. Bár az idei évre rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az első két negyedévben mind a négy közép-európai uniós tagállam növekszik – a cseheknél hat negyedéve tartó zuhanásnak lett vége, és technikai értelemben Magyarország is kilépett a recesszióból –, a növekedési adatokat elnézve hazánk továbbra is sereghajtó (a tágabb régióban egyedül Bulgária van mögöttünk, ott negyedéves alapon 0,1 százalékkal visszaesett a gazdaság teljesítménye).

Ahogy azonban az Erste Group idén februárban publikált tanulmánya is megjegyzi, Lengyelország, Szlovákia és Csehország versenyképesség és tudás területén a régió éllovasai, míg Magyarország lemaradt ettől a bolytól. Szlovákia és Csehország ráadásul már megugrotta az "innovációs lépcsőt" is, már nem a hatékonyság növelésével, hanem új, innovatív technológiák felhasználásával képesek növelni gazdaságuk teljesítményét. Lengyelország és Magyarország azonban még azon a szinten van, ahol a gazdaság teljesítményét egyelőre a hatékonyság, produktivitás növelésével tudják emelni.

Sok közgazdász és elemző ráadásul azt mondja, hogy jelenleg a magyar gazdaságban nulla, talán fél százalék – az IMF szerint 2013-2014-re 0-0,5 százalék – körül lehet a potenciális növekedés üteme, mivel abban a három tényezőben, ami erre hatással van – a munkaerő létszáma, a tőke (beruházások) nagysága és a termelékenység változása – hazánk nem áll igazán jól. A rendelkezésre álló munkaerő létszáma a hazai demográfiai helyzet alakulása következtében az elkövetkezendő években csökkenni fog, a válság, illetve a kormány intézkedései következtében a beruházások már az amortizációt sem fedezik: a magyarországi beruházások ma reálértéken 30 százalékkal alacsonyabbak, mint 2008-ban. A termelékenység változása pedig kutatások szerint erősen korrelál a magas szintű oktatással, a beruházás- és vállalkozóbarát üzleti környezettel, az alacsony állami szerepvállalással és szabályozással, a kutatás-fejlesztési kiadások szintjével, az innovatív technológia átvételét, meghonosítását eredményező tőkebefektetések nagyságával. Magyarországon a bizonytalan, kiszámíthatatlan, folyamatosan változó gazdasági környezet, a nagy állami szerepvállalás a gazdaságban, az oktatás átszabása, és a k+f kiadások alacsony szintje azonban kérdésessé teszi, hogy megugorjuk-e az innovációs szintet, amire tőlünk északra két ország már képes volt.

A Balkán már egyre közelebb

Míg mi az utóbbi egy évtizedben egy helyben toporogtunk, és a visegrádi országok elhúztak mellettünk, vagy épp most hagynak le minket, az unióhoz csatlakozó vagy tagjelölt balkáni államok egyre jobban feljövőben vannak.

Horvátország – amely jelenleg magas munkanélküliséggel és recesszióval küszködik – és a többi állam szemmel láthatóan közeledett az uniós átlaghoz, és ha attól még igen távol is vannak, a trend nyilvánvaló. Különösen Törökország helyzete érdekes, a két kontinensen átívelő, 2005 óta uniós tagjelölt állam ha ebben az ütemben halad, akkor pár éven belül nem csak eléri hazánkat, hanem le is hagyja Magyarországot.

A gazdasági mellett a társadalmi mutatók területén is rosszabbul állunk a régiós társakhoz képest. Magyarországon 2011-ben az Eurostat adatai szerint a népesség 31 százalék volt a szegénység, illetve társadalmi kirekesztettség határán, míg Csehországban 15, Szlovákiában 20, Lengyelországban pedig az ottani emberek 27 százaléka volt kénytelen szembenézni hasonló helyzettel. Horvátországban a népesség 32, Romániában 40, Bulgáriában pedig a népesség 49 százaléka volt ilyen szituációban.  

A járműgyártás felfutása sem tud olyan lökést adni a magyar gazdaságnak, amellyel Közép-Európához újracsatlakozhatnánk

Stiller Ákos

A magyar foglalkoztatottsági mutatók alacsonyak, a 20-64 éves népesség mindössze 62 százaléka volt aktív tavaly a munkaerőpiacon. Csehországban 2012-ben ez a szám 71, Szlovákiában 65, Lengyelországban pedig majdnem 65 százalék volt. Romániában az említett népesség 64, Bulgáriában 63, Horvátországban 55, Törökországban pedig 53 százaléka dolgozott. Ebben a tekintetben Csehországot leszámítva még mintha együtt mozognánk Közép-Európával, ám a 60 százalékos szintről csak a közfoglalkoztatottságnak köszönhetően tudtunk elmozdulni tavaly.

A bérek tekintetében is elhúzóban vannak a visegrádi országok. Csehországban átszámítva tavaly a nettó átlagfizetés 930, Szlovákiában 820, Lengyelországban 840 dollár körül mozgott. Az átlagmagyar ezzel szemben 720 dollárnyi forintot vitt haza. Horvátországban – enyhén magasabb árszínvonal mellett – ugyanakkor 950 dollárt keresett meg az átlagpolgár. Bulgáriában és Romániában 410, illetve 470 dollár volt az átlagkereset, Törökországban ugyanakkor ez 860 dollárt tett ki. A magyar fizetések így, bár nincsenek a román vagy bolgár szinten, a cseh, lengyel vagy szlovák összegeknél ötödével-hatodával kisebbek, a magyar bérszínvonal Közép-Európa és a Balkán között található.

Még a Balkánról is könnyen lecsúszhatunk

Mindezek tükrében egyre nyilvánvalóbb, hogy ma Magyarország már mindössze politikailag – és persze földrajzilag – tartozik a visegrádi államok csoportjába, a gazdaság teljesítménye tekintetében inkább a balkáni államokhoz sorolható. A gazdaság dinamizmusát tekintve pedig még inkább a stagnáló államokhoz – Horvátország, Bulgária – köthetjük magunkat. Hazánknak már nem az uniós, hanem a visegrádi átlaghoz történő felzárkózás dilemmájával kell elsősorban foglalkoznia, hiszen ezen országok, amellett, hogy partnereink, régiós versenytársaink a nemzetközi befektetésekért folytatott küzdelemben (tőkehiányos a régió).

A kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitikával szemben Törökországban vagy Romániában lényegesen barátibban viszonyulnak a befektetők iránt, így nem lenne meglepő, ha Magyarország, a jelenlegi körülmények változatlansága mellett a következő években e blokk végére szorulna vissza.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!