Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Kezd kifogyni a vízből a Krím. Két hónappal a félsziget Oroszország által történő elfoglalása után még mindig nem megoldott a terület energia-, illetve a vízellátása, mely korábban Ukrajnából érkezett. Az ukrán gazdák most kutakat fúrnak, és csővezetékeket fektetnek.
Problémák vannak a Krím vízellátásával – írja a Business Insider. A Reuters hírügynökség jelentése szerint két hónappal a félsziget Oroszország által történő elfoglalása után még mindig nem megoldott a terület energia-, illetve vízellátása. Az energia és a víz korábban Ukrajnából érkezett, ám a félsziget elfoglalásával azok a beszerzési források sokkal kisebbre apadtak.
A helyi gazdák alternatív megoldásokkal igyekezneke reagálni a problémára: kutakat fúrnak és csővezetékeket fektetnek a félsziget vízben gazdagabb területeitől a szegényebbek irányába. A gazdák korábban a Dnyeper folyótól érkező csatornából öntöztek, ám Ukrajna csökkentette a Krímbe érkező vízmennyiséget, így a korábbiakhoz képest lényegesen kevesbb víz érkezik a félszigetre (a gazdák ugyanakkor kevésbé vízigényes növényeket ültettek már idén, előre gondolkodtak).
Az oroszoknak a becslések szerint mindeközben mintegy 7 milliárd dollárt kell betenniük a krími gazdaságba idén, hogy integrálják azt az orosszal, és ha ez rendkívül vontatottan halad, illetve a krími gazdaság stagnál, akkor Putyin népszerűsége jelentős csorbát szenvedhet.
Az oroszoknak ráadásul hosszú évekbe és komoly költségbe kerülhet, hogy energiavezetékeket fektessenek a Krímet Oroszországtól elválasztó tengerszoros fenekén (ez 2 milliárd dollárba kerülhet) – a félsziget energiaellátásának 60-90 százalékát biztosítja Ukrajna, időjárástól függően –, ráadásul a vízellátást is meg kell oldani valahogy.
A Krímbe Ukrajnából érkező élelmiszer-szállítmányokban nincs komolyabb fennakadás, ám a krími hatóságok komolyan visszafogták a cukor, hús, lisz és más termékek exportját a szárazföldre, hogy nehogy hiány alakuljon ki a félszigeten. A Krím zöldségből és gabonából többet termel, mint amennyit elfogyaszt, ám húsból, cukorból és tejtermékekből jelentős importra szorul. Ha az Ukrajnából érkező szállítások elakadnának, akkor az oroszországi Krasznodar régiójából keresztül kellene beszereznie a krímieknek ezeket a termékeket.
Ukrajnának ugyanakkor vigyáznia kell arra, hogy nehogy visszafelé süljön el a félsziget ellátásának a kérdése: ha "fegyverként" használják a víz, illetve a különböző élelmiszerek bevitelének szigorítását, akkor magukra haragíthatják a Krímben élő, még Ukrajnával szimpatizáló lakosokat, illetve a nyugati államokat is. Ukrajna és a Krím között így minden bizonnyal létrejöhet majd valamifajta párbeszéd a vitás ellátási kérdések rendezésére.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.