Olcsó a gáz és az áram Budapesten, de hiába

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson. Vagyis úgy, hogy azt listázza, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. (Csak emlékeztetőül: erre a módszertanra hivatkozva indította a kormány a rezsicsökkentésti lépéseit, állítva, hogy nálunk a legmagasabb a rezsi az EU-ban.)

A felmérés eredménye tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető.

Az energiahatékonyság növelése nem csak a nyílászárók cseréjét jelenti

Fazekas István

Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek. Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány.
 
Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai ’gázlelőhely’. Ezért is örülünk annak, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források – a megszokott kedvezményezetti körön túl – már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók  – mondta Barth István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vezetője. Hozzátette: az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van, mert javítja a versenyképességet, munkahelyeket teremt, és javítja a költségvetés helyzetét is, miközben a kisebb fogyasztású lakások mem csak kényelmesebbek, de értékesebbek is.