Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Minden értelmes, előretekintő állam fokozza, de minimum magasan tartja az oktatásra való költést, mert az befektetés a jövőbe és bőven megtérül majdani adó- és járulékbevélelekben (és alacsonyabb szociális kiadásokban), hiszen a jövőben iszonyú globális kereslet lesz a magasan képzett munkaerőre az alulképzettből meg túlkínálat – ahol meg nem költenek rá, ott ebből következően leszakadás lesz, mert intelligens munkaerőt kivánó tőke nem fog oda menni, csak seprűgyár – írja az Alapblog. A blog szerzője két OECD-grafikonnal is igyekszik szemléltetni azt, hogyan is áll a GDP-hez mért oktatásra történő költés Magyarországon. Röviden: nem jól, ugyanis alig van olyan ország, mely nálunk kevesebbet költene oktatásra.
Mindez azért is probléma a blog szerint, mivel a magas hozzáadott értéket előállító nagy globális vállalatok árgus szemekkel figyelik az ilyen oktatási statisztikákat, amikor távlati beruházásokat terveznek. Emellett pedig nagy megtérülés van az oktatásra való költésben. Magyarország esetében emberfőként körülbelül 25-50 millió forint a "profit", ezért az onnan kivont minden fillér többszörös jövőbeli veszteséget okoz a köznek.
A blog szerint ehhez jön még a köz hasznát többszörösen meghaladó magánhaszon: az elmúlt években történt 100 milliárdos nagyságrendű forráskivonás az oktatásból minden bizonnyal 1000 milliárdos nagyságrendű károkat okoz a jövőnek. Ha arányosítva a lengyel szinten lenne az oktatási büdzsé, akkor 400 milliárddal kellene évente többet költeni rá, ami minden bizonnyal több 1000 milliárdos jövőbeli megtérüléssel kecsegtetne a blog szerzője szerint.
