Az UniCredit több mint 1300 ügyfél megkérdezésével készült országos, nem reprezentatív felmérése alapján a lakossági ügyfélkör – és azon belül a tehetősebbek is – a fogyasztási-megtakarítási döntésein túl a befektetéseiben is elsősorban a biztonságra törekednek, és még a nagyobb hozam reményében sem szívesen vállalnak kockázatot: a lakossági ügyfelek 84 százaléka, az úgynevezett prémium ügyfélkör 73 százaléka számára ez a legfontosabb kritérium a megtakarításuk elhelyezése során.

Habár a prémium ügyfelek jobban diverzifikálják megtakarításaikat és több megtakarítási formát is választanak, a leggyakoribb megtakarítási forma továbbra is a bankbetét (90 százalékban szerepel a megtakarítási eszközök között). A bankbetétek népszerűségét követik a befektetési alapok, részvények, értékpapírok (76 százalék), valamint harmadik helyen az ingatlan és a készpénz (62 százalék). A kamatcsökkentési periódussal, illetve kifejezetten a lakosságnak kínált termékkel az állampapírok is teret nyertek a lakossági portfólióban: immár minden második prémium ügyfél fektetet kincstárjegyekbe, illetve államkötvénybe. Állományuk a teljes lakossági portfólióban pedig több mint 45 százalékkal nőtt egy év alatt.

Számottevő különbség mutatható ki azonban a válaszadók kockázatvállalási hajlandóságának tekintetében: a prémium ügyfelek közel kétharmada hajlandó a pénze egy részét kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő eszközbe befektetni, míg a lakossági ügyfelek óvatosabbak – körükben 100 ügyfélből mindössze 38-an élnek kockázatosabb befektetési lehetőségekkel.

Életkor tekintetében a 35−44 év közötti korosztály tartja magát leginkább kockázatvállalónak a pénzügyek terén: 43 százalékuk választ befektetési alapokat, részvényeket, egyéb értékpapírokat megtakarítási formaként. Annak ellenére, hogy az 55−64 év közötti korosztály kockázatkerülőnek vallja magát, mégis mintegy kétharmaduk fektet befektetési alapokba, részvényekbe is.

A megtakarítások zöme általában konkrét célokhoz kötött. 35 éves korig az utazás és a lakásvásárlás a legfontosabb megtakarítási cél. A 35 és 44 év közötti korosztály elsősorban a családra, a gyermekek iskoláztatására gyűjt (61 százalék) – bár az utazás még itt is nagy szerepet játszik (41 százalék). A 45 év feletti korosztályban a nyugdíjas évekre való célzott takarékoskodás veszi át a főszerepet, különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs eltartott. Az 55 év feletti megkérdezettek háromnegyede spórol nyugdíjas éveire.

A megtakarításoknál a lakossági ügyfelek a rendszerességre törekszenek: 57 százalékuk hónap elején vagy végén tesz félre kisebb-nagyobb összegeket. A prémium ügyfeleknek csak 43 százaléka rendszeres havi megtakarító, több mint harmaduk egy-egy nagyobb összeg beérkezésekor köt le vagy fektet be pénzt. A lakossági ügyfelek 62 százaléka havonta azonban húszezer forintnál kevesebbet, ezen belül 17 százalékuk ötezer forintnál is kevesebbet tesz félre. Helyzetükből fakadóan az ő számukra rendkívül fontos, hogy a pénzük bármikor hozzáférhető legyen, valamint állami támogatást is kapjanak a befektetett, megtakarított összeg után. Utóbbi szempont mentén egyre népszerűbbek a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és NYESZ (Nyugdíj-előtakarékossági számla) megtakarítások.

A felmérés vizsgálta azt is, hogy a megkérdezettek miként látják biztosítottnak a számukra „elfogadható” életszínvonalat. A válaszadók átlagosan mintegy havi nettó 250 ezer forint összegből tudnának maguknak elfogadható életszínvonalat biztosítani, ha most mennének nyugdíjba. Ezen belül a prémium ügyfelek 313 ezer forinttal, a lakossági ügyfelek 217 ezer forinttal érnék be.

Végül, de nem utolsósorban a kutatás azt is kimutatta, hogy a lakossági ügyfelek 60 százaléka nem vár változást anyagi helyzetében, vagy nem tudja pontosan azt megítélni a következő egy évre vonatkozóan, ugyanakkor a pozitív trendet támasztja alá az is, hogy több mint 30 százalékuk javulást vár pénzügyi helyzetét illetően.