Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Parragh László szerint nem másolható egy az egyben más államok gazdasági csodája, de meg lehet belőlük tanulni, hogyan lehet egy-egy államban megragadni a kedvező pillanatot, kiaknázva a nemzet erőforrásait.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a KAVOSZ Zrt. országos vállalkozói fórumsorozatának mosonmagyaróvári rendezvényén szerdán arról beszélt: lényeges, hogy tanuljunk a hibákból. Meg kell tanulni, hogy hitelből nem teremthető tartós növekedés, az uniós forrásokat pedig gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Véleménye szerint hibás volt a csekély állami szerepvállalás gondolata, továbbá a monopol-pozíciókat nem szabad feladni, vagy ha igen, akkor is csak erős állami kontroll mellett.
A magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásáról szólva megjegyezte: ezeknek a hatékonysága alig egyharmada az uniós versenytársakénak, miközben a nagyvállalatoké gyakorlatilag megegyezik a nyugati riválisokéval.
Árvay István (Fidesz) megbízott polgármester azt emelte ki: a gazdaságélénkítés helyben szerteágazó feladatokat ró az önkormányzatra, hiszen - mint Mosonmagyaróvár példája is mutatja - egyszerre kell a munkaerőt biztosító ösztöndíj-programot indítani, és biztosítani a máshonnan érkező szakemberek elszállásolását.
Elmondta: azon vannak, hogy az érdekelt helyi cégekkel összefogva a győrihez hasonló életpálya-modellt indítanak, miközben munkásszállók kialakításába kezdtek, és az itt letelepülni kívánó dolgozók számára kedvezményes telekvásárlási programot hirdetnének.
Hangsúlyozta: míg korábban, anyagi lehetőségeihez mérten túlzott feladatai miatt egyetlen szabadon elkölthető, fejlesztésre fordítható forintja sem volt a városnak, adósságának állami átvállalása után már évi 300 millió forintnyi forrás felett rendelkezhetnek.
