A Citigroup amerikai pénzintézet bejelentette azt a szándékát, hogy 11 lakossági piacról kivonul, köztük a magyarról is – írja a bankóriás keddi sajtóközleményében.

Amíg nem talál vevőt, és erre 2015 végéig akar sort keríteni a Citi, addig a magyar lakossági ügyfelek semmit nem vesznek észre az eladási tervből, nem változik semmi. Vagyis a bankbetétek tovább kamatoznak, a hitelek tovább ketyegnek, a hitelkártyákat is ugyanúgy lehet használni, mint eddig, a feltételek nem változnak. Az eladási szándék a privátbanki üzletágra is vonatkozik, melynek jelenleg 9100 ügyfele van. Az összes lakossági ügyfél számát a Citibank kérdésünkre nem árulta el, azt mondták, ezt nem publikálják országonként a Citinél.

A bank Magyarország mellett Peruból, Nicaraguából, Japánból, Egyiptomból, El Salvadorból, Panamából, Costa Ricából, Csehországból és Guatemalából is kivonul a lakossági szektorból. Dél-Koreában pedig a hitelezéssel és hitelkártyákkal foglalkozó lakossági finanszírozási üzletágat hagyja ott a Citi. A pénzintézet negyedéves jelentésének közlésekor jelentette be ezt a döntést.

A sajtóközlemény szerint az aktív értékesítés a legtöbb érintett lakossági üzlet esetében folyamatban van, az értékesítések ugyanakkor a piaci körülmények, a felügyeleti és egyéb jóváhagyások függvényei. A stratégiai döntések jelentős része 2015 végéig befejeződik. A Citi közleménye szerint ugyanakkor tovább folytatják a vállalati és intézményi ügyfeleinek kiszolgálását az érintett országokban. A közlemény kiemeli, hogy mindezen lépések összhangban vannak a Citi globális stratégiájával, amelynek az a célja, hogy a pénzintézet erőforrásait a nagyobb megtérülést biztosító lehetőségekre összpontosítsa.

11 lakossági piacról kivonul a Citibank

AFP / Emmanuel Dunand

Michael Corbat, a Citigroup vezérigazgatója a közleményben kiemelte, hogy elkötelezett a vállalat egyszerűsítése iránt, illetve hogy véges erőforrásaikat arra fordítják, ahol a legnagyobb megtérülést látják a részvényeseiknek. A vezérigazgató elmondása szerint bár eddig is értek el eredményt ezen piacokon egységeik optimalizálását illetően, úgy vélik, hogy a globális lakossági banki szegmensük jobb teljesítményt fog elérni azokban az országokban, ahol méretük és hálózatuk versenyelőnyt biztosít számukra.

Manuel Medina-Mora, a Citi lakossági banki szegmensének vezérigazgatója emellett kiemelte, hogy a mai napon bejelentett döntések a következő lépést jelentik abban a folyamatban, melyben egy városi, globálisan integrált lakossági bankot akarnak felépíteni. Medina-Mora szerint a globális lakossági banki szegmenst 2009 óta jobban áramvonalassá, hatékonnyá és nyereségesebbé vált. A vezérigazgató szerint 100 amerikai és olyan top feltörekvő piaci városokra fókuszálnak, ahol méretük és növekedési potenciáljuk támaszt adhat a komoly eredményekhez.

Hívtunk Citibank-alkalmazottakat is a privátbanki üzletágból, a hírről tudtak, ám további információval nem szolgáltak.

Már tavaly elindult a visszalépés

A Citibank tavaly elkezdte bezárni vidéki fiókjait, idén tovább folytatódott a fiókbezárási hullám. A fiókok bezárását ekkor is a Citi globális stratégiájával magyarázták, melynek egyik kiemelt célja, hogy fiókjaikat a nagyvárosi, nagy forgalmú helyekre koncentrálják, ahol az ügyfeleik leginkább megfordulnak, és igénylik a fizikai jelenlétet. A bank emellett idén már elkezdte felmondani bankszámla-szerződéseit, a korábban az Év Számlacsomagja díjat is elnyerő, kedvező konstrukció helyett már borsosabb árú opciókat kínált.

Az utóbbi években ugyanakkor nem a Citibank az első, mely a magyar piacról történő távozás mellett döntött. Az orosz piac legnagyobb lakossági szereplője, a Sberbank 2012-ben vásárolta meg a Volksbank Internationalt, így a magyar Volksbank is orosz tulajdonba került. A dél-koreai Hanwha Bankot az evopro Finance Zrt. vette meg, az evoBank nemrég ugyanakkor a jegybankelnök unokatestvérének kezébe került. A BNP Paribas magyarországi privátbanki üzletágát eközben 2012-ben vásárolta meg az Erste. Az MKB Bank bajor tulajdonosa, a BayernLB idén adott túl a magyar pénzintézeten, a vevő a magyar állam lett.

A magyar piacról mindeközben már 2010-ben kivonult a francia Credigen, az olasz Banco Popolare (a MagNet Bank vette meg az egységet) 2013-ban intett búcsút Magyarországnak, a DZ Bank pedig 2012-ben távozott hazánkból. Utóbbi esetében a TakarékBankból a magyar állam vásárolta ki a német pénzintézetet. A Raiffeisen esetében már többször is felmerült, hogy eladják a magyar leányt – idén év elején kapott szárnyra a hír, hogy a lényegesen kisebb Széchenyi Bank venné meg –, ám a legutóbbi hírek szerint marad a magyar piacon az osztrák pénzintézet.

A régióból távozó pénzintézetekről, és a távozás okairól korábbi cikkünkben itt olvashat.