Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
"Folyamatban lévő ügyletekről a megállapodás aláírásáig nem szokás nyilatkozni" – mondta a hétfői Magyar Nemzetnek Töröcskei István arra az értesülésre reagálva, miszerint az érdekeltségi körébe tartozó Széchenyi Bank venné meg a Raiffeisen Bankot. A Széchenyi Bank 51 százalékos tulajdonosa egyébként az a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., amely Töröcskei Istvánhoz köthető – írja a lap. Az elsősorban kereskedőházak hitelezésével ismertté vált, kis méretű Széchenyi Bank saját tőkéből aligha tudná finanszírozni a Raiffeisen vételérát (illetve a bank veszteségeit), a benne 49 százalékos részesedéssel bíró magyar állam azonban tőkeemeléssel vagy hitelnyújtással képessé teheti erre – írja a lap a bankhoz közel álló szakértő véleményére hivatkozva.
Első látásra kérdés az is, mi történik egy külföldi tulajdonú bank kivonulása esetén az általa fizetett bankadóval. A Raiffeisen 2012-es jelentése szerint tavalyelőtt a bank 7,3 milliárd forint banki különadót fizetett. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó forrás is megerősítette azonban, ami a jelen esetben logikusnak tűnik: mivel a 2014-es banki különadó alapja sem más, mint a 2009-es korrigált mérlegfőösszeg, a vevőként fellépő Széchenyi Bank mentesül a Raiffeisen bankadójától. Valószínűleg azonban csak akkor, ha jogilag nem a teljes bank kerül a tulajdonába, hanem annak állományai kerülnek át hozzá.
A hétvégén azt írta a Magyar Hírlap, hogy az állami résztulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Banktól kapott vétel ajánlatot az osztrák Raiffeisen Bank a magyar leányára, a lap szerint egy másik osztrák bank, az Erste is az államnak adhatja el itteni pénzintézetét.
