Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A benyújtott törvénymódosításban szerepel, hogy bővítik a magánnyugdíjpénztárak felszámítható költségeinek körét. Az új szabályok szerint a költségeikre a befizetések maximum 2,5 százalékát számíthatják majd fel a korábbi 0,9 helyett.
Az is bekerül a szabályokba, hogy a számla tárgyhavi befektetések hozamát megterhelheti a pénztár, és levonhat magának a működési illetve likviditási tartalék javára a törvények által meghatározott összeget, ha nem történik tagdíjfizetés.
A vagyonkezelési tevékenységre is többet lehet vagyonarányosan költeni. Az eddigi szabályok szerint a vagyon 0,2 százalékát lehetett kifizetni vagyonkezelési tevékenységre, most ez az arány 0,4 százalékra nő, vagyis duplázódik a 2011-től életben lévő szabályokhoz képest.
A módosító javaslatban azonban van egy olyan változtatás is, amely a Portfolio.hu szerint a teljes magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetését okozhatja. Az érintett pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnhet ugyanis, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. Ha ez bekövetkezik, akkor a pénztár tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.
Az MNB adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjai nem nagyon fizetnek havi tagdíjat és az erre fordított pénztári erőfeszítések sem voltak célravezetők. Ha ez így marad a jövőben, akkor rövid időn belül a megmaradt négy pénztár, vagyis a Budapest, Horizont, MKB, Szövetség is lehúzhatja a rolót – tették hozzá.
A cikkben emlékeztetnek, hogy az OTP Magánnyugdíjpénztára még 2012 végén szűnt meg, mert a tagság körülbelül 9 százaléka fizetett csak tagdíjat, az egyéni működési célú adományok pedig elmaradtak.
