Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Déli Áramlat földgázvezeték Fekete-tenger alatti részének megépítésére és üzemeltetésére szervezett nemzetközi konzorcium európai uniós tagjait meglepte a projekt leállítása, mert Moszkva nem jelezte előre a szándékát - írta szerdán a Handelsblatt. A német üzleti lap arról is beszámolt, hogy a Statoil norvég energetikai társaság hajlandó az eddiginek több mint a duplájára emelni a Németországba exportált földgáz mennyiségét, hogy pótolja az Oroszországgal kialakult feszültség miatt esetlegesen keletkező hiányt.
Az amszterdami székhelyű South Stream Transport B.V. konzorcium német tagja, a Wintershall csupán egy szűkszavú közleményben reagált a projekt leállításáról szóló orosz döntésre, kiemelve, hogy a helyzetet majd "megbeszéljük orosz és európai partnereinkkel" - idézte a Handelsblatt.
Informálisan, név nélkül nyilatkozva viszont kevésbé diplomatikusan nyilatkoznak a projektben részvevő társaságok képviselői - tették hozzá a beszámolóban, amely szerint üzleti körökben azt mondják, hogy az orosz fél döntése hidegzuhanyként ért mindenkit, mert semmi jel nem utalt arra, hogy Moszkva le akarja állítani a projektet.
Ezzel így lehettek a magyar kormány tagjai is: Orbán Viktor november 14-én, Szijjártó Péter november 21-én állt ki teljes mellszélességgel a Déli Áramlat építése mellett, nem sejtve, hogy azt lefújják. Igaz, a Gazprom még november 24-én is állította, hogy december közepén kezdődik az építés.
A konzorcium tagjai számára sok pénzről van szó, a Wintershall - a BASF német vegyipari óriáscég leányvállalata - például már 100 millió eurót fordított az elakadt beruházásra - emelte ki a Handelsblatt.
A 2011-ben alapított konzorcium 50 százaléka az orosz Gazpromé, az olasz Eni tulajdonrésze 20 százalékos, a francia EDF és a Wintershall 15-15 százalékkal rendelkezik a cégben.
A Handelsblatt egy másik beszámolója szerint a 67 százalékban a norvég állam tulajdonában álló Statoil az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kíván vállalni a németországi földgázellátásban. A társaság exporttal foglalkozó részlegének vezetője, Rune Bjornson a lapnak azt mondta, hogy a hosszú távra szóló szállítási szerződésekben szereplő mennyiséget nagyjából évi 20 milliárd köbméterrel emelhetik. Ez azt jelenti, hogy az eddiginek több mint a duplájára, évi 35 milliárd köbméterre növekedhet a Norvégiából Németországba exportált földgáz mennyisége.
Tavaly a norvég földgáz részaránya 20 százalékos volt a német fogyasztásban. Az első helyen Oroszország állt 38 százalékkal, a második Hollandia volt 26 százalékkal, Norvégia a harmadik helyen állt. A fogyasztás 10 százalékát a belföldi kitermelés révén fedezték, 6 százalék Dániából, Nagy-Britanniából és más országokból származott.
