Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Varga Mihály a 2015. évi költségvetés elfogadása után hétfőn sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdésére. A nemzetgazdasági miniszter szerint olyan célokat fogalmaztak meg, amelyeket "jó szívvel lehetett támogatni".
Varga ismertette a költségvetés fő számait, amit a képviselők 131 igen szavazattal, azaz a teljes Fidesz–KDNP-frakció, és 62 ellenzéki nem szavazat ellenében fogadtak el. Az államháztartás központi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban határozták meg. A jövő év végére az államadósságot a GDP 75,4 százalékával kalkulálták, miután számítási módszertant is váltottak egy hónapja.
Varga Mihály kiemelte, hogy három hangsúlyos célja van a költségvetésnek: a családok támogatása, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági növekedés elősegítése. További cél a devizahitelek kivezetése és a bankok elszámoltatása, a nyugdíjak reálértéken tartása is hangsúlyos szempont (mint mindig), ehhez kapcsoltan kiemelték a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba lépésének lehetőségét.
MTI / Soós Lajos
Külön kitértek az önkormányzatokra, amelyek 2500 milliárd forintból gazdálkodnak jövőre, ebből 650 milliárd származik majd a központi költségvetésből. Sajtókérdésekre reagálva Varga Mihály elmondta, hogy a "konszolidációs időszak véget ért". Államtitkári segítséggel válaszoltak arra a kérdésére, vajon mi az oka annak, hogy az önkormányzati források csökkentése következtében egyes önkormányzatok a helyi földadó bevezetését is tervezik (például Mindszenten). Varga Mihály úgy reagált: kérdezzék meg a helyi vezetést, hogy miért léptetnek életbe ilyen adót. Az elmúlt hetekben egyre jobban kirajzolódott az a kormányzati cél, hogy az önkormányzatokat helyi adók kivetésére sarkallják, hogy ezzel biztosítsák kiadásaikra a fedezetet, ne a központi költségvetés terhére.
Néma csend volt a válasz
Előkészítették és úgy volt, hogy kedden el is fogadják azt a módosítást, amely szerint a képviselők az útdíjat a benzinkártyájukról fizethetik. Arra a kérdésére, hogy a képviselők miért nem fizetik az útdíjat, először néma csend volt a válasz, majd az, hogy egy olyan útdíjrendszert támadnak, ami Európában több helyen elfogadott és jól működik.
A megismételt kérdésre már a módosítást tárgyaló, egyébként fideszes többséggel rendelkező bizottságra hárították a döntést, valamint elmondták, hogy az Országgyűlésnek joga megszabni, hogy kik kapnak bizonyos kedvezményeket, majd gyorsan átadták a szót a Hír Tv-nek, vesztükre, ugyanis a csatorna is az útdíjról érdeklődött a Megyeri híd használata kapcsán. A válaszban itt már csak annyit eresztettek meg, hogy a kormány a lehető legjobb megoldásra törekszik az érintett önkormányzatokkal. Később Tarlós István főpolgármester jelentette be, hogy a Megyeri hidat kivették a fizetős szakaszból.
Update: Kedden fideszes javaslatra levették az Országgyűlés napirendjéről azt a javaslatot, amely a képviselőket mentesítette volna az autópálya-matricák megvásárlása alól.
A hétfői és keddi tüntetésekre utaló kérdésre reagálva a gazdasági miniszter elmondta, hogy a tiltakozások mindig is részei voltak egy költségvetési vitának, amiben a beterjesztők mindig védekező pozícióban vannak. Hozzátette, hogy az elfogadott költségvetés nem megszorító jellegű.
