Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Tovább folytatja a kormány környezetvédelmi politikájának kritizálását Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetügyért felelős államtitkára. A volt államtitkár múlt héten a napelemek megadóztatása miatt akadt ki, hétfőn pedig a Népszabadságnak adott interjújában Illés azt mondta, hogy a mostani kormányban nincs már súlya a környezetvédelemnek. A jelenlegi kormányzás a volt államtitkár szerint egyre jobban emlékeztet a Tanú című filmre a bármely pozícióban bevethető Pelikán elvtársakkal.
Illés szerint a Fideszben vannak olyanok, akik valamiféle balos elhajlásnak vagy a gazdagok hóbortjának tartják a környezet- és természetvédelmet, de az uralkodó felfogás szerint csak egy felesleges akadály a gazdasági tervek megvalósításának útjában. Az előző kormányban a volt államtitkár szerint még érvényesült egyfajta egyensúly az értékek és érdekek között, mára csak a nyers érdekek maradtak.
A volt államtitkár szerint a loajlitás valódi tudás nélkül nem ér semmit. Illés állítása szerint ráadásul a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság által beterjesztett salátatörvény nemcsak a napelemekre, hanem a szélerőművek és a hőszivattyúk fő alkatrészeire is termékdíjat vetne ki, ez következik ugyanis az elfogadott törvényből. Ilyet csak az ír le, akinek fogalma sincs a fenntarthatóság alapvető összefüggéseiről, és bármi áron eleget akar tenni annak a felülről jövő elvárásnak, hogy be kell bizonyítani: a megújulók drágábbak az atomnál – tette hozzá Illés Zoltán.
A volt államtitkár szerint láthatóan nem értik a kor szellemét, ahol még a hatalmas szénvagyonú Kína is átáll zöldenergiára, Illés szerint nem fogják fel, hogy az atomfizikus végzettségű Angel Merkel német kancellár nem politikai okokból mond le az atomról, hanem azért, mert tudja, hogy ha meg kell fizetni az atomerőműveknek a kockázatokat fedező felelősségbiztosítás reális költségeit, akkor az atomenergia soha többé nem lesz versenyképes. A második kétharmad Illés véleménye szerint nagy lehetőség lehetett volna a viszonyok konszolidálására, ám most inkább úgy fest, bele fog fulladni a hozzáértés hiányába és a mérhetetlen mohóságba.
