Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Elfogadták és folyamatban van az az új szabályozás, ami újabb akadályokat gördíthet a belvárosi tetőtér-beépítések elé – írja a Napi.hu. Meglévő tetőterek beépíthetőek – emelte ki a Magyar Építészkamara Településtervező Tagozatának elnöke, Liszkay Krisztina, ugyanakkor az emelet-ráépítésre más szabályok vonatkoznak.
Elsősorban a párkánymagasságot kívánja szabályozni a tervezet a történelmi városrészekben, annak érdekében, hogy az utcák légtérarányát kordában tartsák. Ez azt jelenti, hogy a homlokzatok magasságát az adott utca szélességéhez kell igazítani, a sötét utcák elkerülése érdekében. Ez nem jelent nagy változást a belvárosi műemlékvédelmi szabályozások alatt álló házakra és városrészekre (hiszen erre eddig is rengeteg más szabály vonatkozott, a stílustól a beépítési magasság szabályozásáig).
A törvény célja a beépíthetőség fejlesztése az élhető város és lakókörnyezet megtartásával párhuzamosan. A közelmúltban láthattunk példát a fejlesztések veszélyeire, az Andrássy úti palota esetéből is látszik, milyen fontos a biztonsági előírások alkalmazása.
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke is egyetért a szabályozással, mert rengeteg problémával találkoztak ezzel kapcsolatban. Bék Ágnes beszámolt olyan esetről is, amikor a vállalkozó becsődölt vagy eltűnt a felmerülő problémák és akadályok miatt.
Vannak persze ellenérvek is, hiszen fontos és egyetlen forrást jelent a társasházaknak a tetőterek eladása a felújítások finanszírozására. A sikertörténetekről és az Andrássy úti felújításokról bővebben olvashat a Napi.hu ezzel foglalkozó cikkében.
