Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Brüsszel a magyar mellett a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. A testület tudatta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött, megindítva ezzel a hivatalos eljárást, a tagállamoknak pedig két hónapjuk van, hogy válaszoljanak, megküldjék észrevételeiket.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával, ezért júniusban párbeszéd kezdődött a kormány képviselőivel, akiknek azonban nem sikerült teljes mértékben eloszlatniuk a brüsszeli aggályokat.
A bizottság által közzétett közlemény szerint az összes megnevezett ország földtörvénye több olyan előírást is tartalmaz, amelyek az uniós jog értelmében a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ezt pedig csak indokolt esetben, diszkriminációmentesen és arányosan lehet megtenni.
"Miközben minden tagállam megteheti, hogy felállítja saját szabályait a vidékfejlesztés előmozdítása, a földek művelésben tartása és a termőföldárakra nehezedő spekulatív nyomás kiküszöbölése érdekében, ezt az uniós jog keretein belül kell megtenniük" – olvasható a bizottság közleményében.
Egy neve mellőzését kérő uniós forrás rámutatott: a magyar jogszabály célja, hogy a spekuláció megakadályozása, a piaci nyomás kiküszöbölése, a kis- és közepes gazdaságok megerősítése és a nagy gazdaságok arányának csökkentése érdekében főleg olyan gazdálkodók szerezhessenek termőföldet, akik képesek és készek megművelni azt.
A magyar jogszabályban az Európai Bizottság a gazdálkodó mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, azt az előírást, hogy magának a gazdálkodónak kell gazdálkodnia a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fogalmazott meg a testület.
"A bizottság meglátása szerint ezek közül az előírások közül több nem tűnik arányosnak vagy megfelelőnek a legitim célok elérésére" – mutatott rá a név nélkül nyilatkozó tisztviselő.
A bizottság megállapítása szerint a magyar, a bolgár, a litván és a szlovák jogszabály olyan korlátozásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget teremtenek a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékenységet követelnek meg.
Az új földforgalmi szabályozást éppen a magyar termőföld védelme érdekében alkotta meg a kormány, ezért azt minden jogi eszközzel megvédi – így reagáltak a Földművelésügyi Minisztériumtól a kötelezettségszegési eljárásra. Amint részleteiben ismerté válnak a brüsszeli kifogások, azokra reagálnak – tették hozzá.
