EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Kiderült, mire költene többet a kormány, és miért van szüksége a költségvetés sután bejelentett módosítására. A kormány nem verte nagydobra a részleteket, de a Költségvetési Tanács véleményezte a tervet, és a véleményből kibogarászható, mire megy el több pénz a tervezettnél:
- 15 milliárd forint a magyar Erste Bank 15 százalékos részesedésének megszerzésére (a kormány szerint az jó nekünk, ha minél kevesebb bank van, és minél több az államé, a tapasztalatok ennek pont az ellenkezőjét mutatják)
- 10 milliárd forint a honvédségnek az Iszlám Állam elleni szerepvállalásra
- 28 milliárd forint a Liget Budapest projekt idei részére, a megváltozott munkaképességűek munkához segítésének támogatására, a kiemelt közúti beruházások gyorsítására és a kéményseprő-ipari ellátás biztosítására.
- 3,7 milliárd forint többletpénz azoknak a településeknek, amelyeknek nem vállalta át az állam az adósságát.
Hogy értse, mire költi el például a Liget mellé odaírt húszegynéhány milliárdot. Ez lényegében a Városliget feltúrását és a múzeumnegyed felépítését fedő gigaberuházás, ami urbanista műhelyek szerint teljesen elhibázott, végrehajtása jogsértő, és arról egyáltalán nem vesz tudomást, amit a múzeumokról mostanában gondolunk. Megszületését jóformán csak politikai okok indokolják, éppen a következő választási kampányban kellene elkészülnie. A példaképünk, Azerbajdzsán épít hasonlót Bakuban.
Tervek a Városligetre
MTI / Soós Lajos
De van itt még egy érdekesség: eljött a nagy BKV-adósság-rendezés ideje, és az állam (magyarán, mi mindannyian) átvállalja a BKV 52 milliárd forint felhalmozott adósságát. Az indoklás az, hogy „a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálása érdekében”. Így megy ez már évtizedek óta: a mindenkori kormány ilyen megfogalmazásokat szokott használni, amikor a BKV-tól vagy a MÁV-tól kénytelen átvállalni az adósságot, mert fenntarthatatlanná vált. Ezután pár év alatt mindig újratermelődik az egész állomány.
Ebben az 52 milliárdban azok a hitelek vannak, amiket a cég 2012-ben újított meg, de az állam készfizető kezességet vállalt, és 2015-ben járnak le. Ez az összeg az államadósságot fogja növelni, a költségvetés pénzforgalmi kiadásait nem, a Költségvetési Tanács szerint.
A költségvetés módosítása a központi költségvetés kiadásait 61 milliárd forinttal, bevételeit 46 milliárd forinttal, a pénzforgalmi hiányt 15 milliárd forinttal növeli. A Költségvetési Tanács szerint a kormány ezzel még betartja az államadósság-szabályt, vagyis a tavaly év végihez képest idén év végére csökkenni fog, és továbbra is elérhető a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél.
