szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?

Vaskos, több mint 100 oldalas dokumentumot töltött meg az MNB a Széchenyi Banknál talált hiányosságokkal és törvénysértésekkel. Az anyag több részét a hvg.hu megismerte. A dokumentum szerint törvénysértésekben érintett Töröcskei István, akinek érdekeltségei ékköve volt a bank. A kormány viszont úgy adott több milliárd forint közpénzt a banknak, hogy előtte átvilágíttatta azt. Ennek dacára most mossák kezeiket, és úgy állítják be a történetet, hogy Töröcskeiék lényegi információkat hallgattak el előlük a bevásárlás előtt.

Elúszott 7,5 milliárd forintnyi pénze a Széchenyi Kereskedelmi Bank betéteseinek, ennyit biztosan nem kapnak vissza a kártalanítás után. (A Széchenyi Bank engedélyét a múlt héten vonta vissza a felügyeleti jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Bank.) Pedig talán jóval kisebb lehetne a kár, ha a hatóságok már jóval korábban megálljt parancsolnak annak – a bankban folytatott – gyakorlatnak, amely a hitelintézet voltaképpeni bezárásához vezetett. Hogy ez nem puszta okoskodás, azt mutatja egy a hvg.hu által megismert, átfogó jegybanki dokumentum, amely egy olyan vizsgálat eredménye, amelyet már idén januárban, vagyis csaknem egy évvel ezelőtt kezdett az MNB. Ez a több mint 100 oldalas anyag súlyos problémákról és törvénysértésekről számol be.

Tudhattak róla, és tűrték vagy elnézték
A hvg.hu idén nyáron több cikkben is jelezte, súlyos gondok vannak a Széchenyi Banknál, és érthetetlen, a hatóságok miért nem állnak a sarkukra, noha a bank tőkehelyzete a törvényi előírások alá esett. Akkor már tudomásunk volt arról, hogy a jegybank a működés megváltoztatására szólította fel a hitelintézetet, de komolyabb beavatkozás jó ideig nem történt, csak augusztusban, második cikkünk után jelezték: kimennek a bankhoz helyszíni vizsgálatra. Az NGM sokáig toleráns volt.

Miután a jelentéstervezet egy részéhez lapunk is hozzáfért, megkérdeztük az MNB-t, hogy nyilvánosságra hozza-e az eredményeket vagy a vizsgálat fő megállapításait, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Az anyag szerint törvénysértésekben érintett az a Töröcskei István, akinek egyik cége, a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. a bank 51 százalékos többségi tulajdonosa (a kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrész tavaly június óta az államé). Töröcskeiről egyébként az a kép alakulhatott ki, hogy a 2010-es kormányváltás óta jól fekszik kormányzati körökben, ugyanis nemcsak hogy beszállt az állam a bankjába 3 milliárd forinttal másfél évvel ezelőtt, de megbízták az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetésével is. (A napokban felajánlotta lemondását utóbbi szervezet vezetéséről, de az állami fél nem döntött eddig.)

A Széchenyi Bank egyetlen fiókjának helyet adó irodaépület Budapesten
©

A dokumentum alapján azonban nemcsak Töröcskei, hanem a kormány felelőssége is felvethető, ugyanis nehéz megindokolni, miért költött el tavaly 3 milliárd forint közpénzt tulajdonszerzésre, és miért nem vette észre a súlyos szabálytalanságokat. Pedig át is világította a bankot, mielőtt bevásárolt.

Töröcskei felelősségét firtatja az MNB

A jegybank anyaga több esetről is beszámol, amikor a Széchenyi Bankban olyan cégeknek ítéltek meg hiteleket, amelyeknél maga Töröcskei István vezető volt, vagy üzleti érdeke fűződött hozzájuk, a bank részéről pedig ő, vagy a felesége részt vett a hitel jóváhagyásában. Az ilyen összeférhetetlenségeket szigorúan tiltja a törvény: egy bank vezetője, de még alkalmazottja vagy megbízott szakértője sem vehet részt olyan döntésben a bank részéről, amelyhez neki, közeli hozzátartozójának vagy a tulajdonában álló cégnek üzleti érdeke fűződik, vagy vezető állást tölt be a társaságnál.

Az MNB – a dokumentum szerint – bőven talált ilyen eseteket. A bank igazgatósága 2012 októberében például állítólag jóváhagyott egy a Pannergy Nyrt.-nek nyújtott hitelt. Töröcskei István a cég igazgatósági tagja és részvényese volt a döntés idején (2007 óta igazgatósági tag), a felesége, Töröcskei Zsuzsanna pedig a Széchenyi Bank igazgatósági tagjaként részt vett a Pannergy-hitelről szóló igazgatósági döntésben.

Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a történtek miatt felajánlotta lemondását
©

Kapott egy hitelt a Florénus Zrt. is 2011 márciusában, és az erről szóló igazgatósági döntésben Töröcskei István is részt vett, mint az igazgatóság elnöke. Pedig ebben az időben a Florénus Zrt. résztulajdonosa Töröcskei István, valamint a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. volt, aminek abban az időszakban Töröcskei mellett felesége is részvényese volt. A Florénus Zrt. hitelével kapcsolatban volt egy másik igazgatósági határozat is, 2013 januárjában, abban a felesége vett részt a bank részéről igazgatósági tagként.

A jegybank vizsgálata szerint hasonló módon kapta meg a Széchenyi Bank hitelét a Platinium Zrt. is 2012 szeptemberében. A cég tulajdonosa Töröcskei István és cége, a T & T Zrt. volt abban az időben, felesége pedig a cég felügyelőbizottsági tagja. Ennek ellenére Töröcskei Zsuzsanna a Széchenyi Bank igazgatósági tagjaként részt vett a hitel igazgatósági jóváhagyásában az MNB szerint.

Töröcskei magyaráz

A hvg.hu az anyag megismerése után megkereste Töröcskei Istvánt, aki nem tudott sem a vaskos jelentésről, sem arról, hogy a jegybank mit talált a banknál. Azt állította lapunknak, próbált Matolcsy Györggyel, a mostani jegybankelnökkel beszélni, de nem fogadta őt. Illetve azt is leszögezte Töröcskei, hogy minden szabályt betartottak, a pénzügyi felügyelettel pedig jó viszonyban voltak, és mindig megfelelően beszámoltak neki. (A pénzügyi felügyeleti jogkörök most már a jegybanknál vannak, miután tavaly ősszel az MNB bekebelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.) A Platinium Zrt. és a Florénus Zrt. hitelével kapcsolatban azt mondta, azért nyújtott a bank ezeknek a cégeknek hiteleket, mert azt tervezték, hogy a két társaság része lesz a Széchenyi Bank által összefogott cégcsoportnak. A tervek szerint a Platinium Zrt. lett volna a faktoring-, a Florénus Zrt. pedig a lízingrészleg. A csoport létrehozása azonban meghiúsult a törvényi változások, például a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény által okozott veszteségek miatt. A Pannergynek nyújtott hitelről azt mondta a volt bankvezér, egy jól menő cégről volt szó, így annak ellenére, hogy a felesége részt vett a döntésben, semmi kockázat nem volt az ügyletben.

Súlyos problémák voltak a bank működésében

Az MNB a törvénysértések mellett olyan hiányosságokról és szervezeti problémákról is beszámol a dokumentumban, amelyek azt mutatják, hogy a Széchenyi Bank több területen nem igazán volt képes megfelelni a bankszerű működésnek.

A bankban például nem volt megoldott a feladatmegosztás és a megfelelő helyettesítés sem. Emiatt előfordult, hogy információk vesztek el, ha egy munkatárs egy ideig (például betegség miatt) nem dolgozott, esetleg véglegesen távozott a banktól. Az új vagy beugró munkatársak ugyanis nem kapták meg teljes körűen az ügyek tárolt dokumentumait.

Varga Mihály és Töröcskei István egy ÁKK-s sajtótájékoztatón 2013 áprilisában
©

A banki adatok kezelésével is súlyos problémák voltak, az MNB például azt találta, hogy bizonyos adatokat Excel-táblázatokban tartottak nyilván. Annyit azért megtettek, hogy az Exceleket írásvédetté tették, de a jegybank szerint ez még nem elég a bankszerű működéshez. Olyan is előfordult – áll a dokumentumban –, hogy a hitelek lejárati dátumát rosszul rögzítették.

A banknál komoly problémák voltak a kockázatkezeléssel is – derül ki a jelentésből. A Magyar Nemzeti Bank a vizsgálat során azt találta, hogy ezen a területen összesen két ember dolgozott, ráadásul volt olyan időszak, amikor az egyik külső munkatárs volt.

Az autófinanszírozási hiteleknél állítólag az is előfordult, hogy a banknál a hitelt jóváhagyó lap elkészítője és a szerződés aláírója ugyanaz a személy volt. Ez súlyos hiba egy banknál, ugyanis komoly kockázatot jelent, ha nem különül el a kockázatkezelés és az üzleti terület. Az egyik terület érdeke ugyanis a kockázatok kiszűrése és csökkentése, a másiké az üzletszerzés, ami kockázatvállalással jár.

Átverték az NGM-et?

Ha valóban voltak ilyen visszaélések és hibák, nehezen magyarázható, hogy nem vette észre a kormány ezeket, vagy ha tudott a bank problémáiról, miért költött el 3 milliárd forintot arra, hogy tulajdont szerezzen benne. Főleg úgy, hogy a 2013 közepi befektetés előtt egy évvel átvilágította a bankot. A nyilvánosan elérhető információk arról árulkodnak, hogy az előkészítés és a bank átvilágítása abban az időszakban történt, amikor még Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök volt a nemzetgazdasági miniszter. Az NGM adatai szerint a jogi előkészítéssel megbízott Oppenheim Ügyvédi Iroda már 2012 februárjában megkezdte a Széchenyi Bankban tervezett állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos jogi munkát, és 2012. június végén le is zárult a szerződése.

Vannak információi a Széchenyi Banknál történtekről? Vagy csőbe húzták? Kérjük, ossza meg velünk információit, írjon az [email protected] címre!

Ugyanebben az időszakban, alig több mint három hét alatt (2012. március 21. és április 11. között) az Ernst & Young Tanácsadó Kft. elvégezte az állami tulajdonszerzést megelőző átvilágítást (nemcsak a Széchenyi Banknál, hanem a Gránit Banknál is, amelyben tavaly júniusban szintén 49 százalékos tulajdonrészt szerzett az állam). Ezután egy időre parkolópályára kerülhetett az ügy, csak 2012 végén mozdult előre a történet, amikor az államháztartási törvénybe bekerült az az új passzus, ami szabályozta, hogyan szerezhet tulajdonrészt tőkeemeléssel egy bankban az állam. Végül a tőkeemelés 2013 júniusában történt meg, és Varga Mihály az új nemzetgazdasági miniszter lett az állam új tulajdonáért felelős miniszter, mivel Matolcsy 2013 márciusától MNB-elnök lett.

Az MNB lapunk által részben megismert vizsgálati anyaga alapján úgy tűnik, a tulajdonszerzést levezénylő és a bankban a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most már a Széchenyi Bankot hibáztatja.

A dokumentum szerint az NGM fél évvel ezelőtt, június végén közölte az MNB-vel, hogy a bank működésével és vezetésével kapcsolatban olyan körülmények váltak ismertté, amelyek alapjaiban befolyásolhatták volna az állami tulajdonszerzést 2013 júniusában. Az NGM azt írta, a tulajdonosi szerepvállalást megelőző átvilágítás során a bank nem adott teljes körű felvilágosítást, sőt információkat hallgatott el.

A legmagasabb szinttel állapodhatott meg Töröcskei

Az NGM-től kikértük az állam befektetési döntését megalapozó összes dokumentumot, beleértve azokat, amelyek a bank átvilágításának eredményeit tartalmazták. A minisztérium érdemi válasz helyett felhívta a figyelmünket, hogy a közadat igénylésére vonatkozó határidő 30 nap.

Azt is megkérdeztük az NGM-től, hogy ki volt az a személy a kormányban, akinek az utasítására megkezdődött a Széchenyi Bankban történt tulajdonszerzés előkészítése, illetve a kormányban vagy az apparátusban ki és mikor hozta meg a végső döntést az állami befektetésről. Erre sem kaptunk választ az NGM-től.

Töröcskei azt mondta, azért szállt be az állam, mert 2011-ben megállapodott a ''kormány vezetésével'' a bank kisegítéséről
©

Az adatokból kirajzolódó történet mindenesetre egybevág azzal, amit Töröcskei István állított a hvg.hu-nak. Az ő történetében viszont a nemzetgazdasági miniszterek csak végrehajtók, és a szálak Orbán Viktor felé vezetnek. Az ÁKK-vezér azt mondta, a Széchenyi Bankban azért szerzett tulajdonrészt az állam, mert 2011 nyarán, amikor elvállalta az államadósság-kezelő vezetését, kötött egy szóbeli megállapodást a kormánnyal. Kérdésünkre erről annyit árult el, hogy nem Matolcsy György, az ÁKK-t akkor felügyelő miniszter kérte fel, és nem is vele állapodott meg, hanem „a kormány vezetésével”.

Az ÁKK vezetését azzal a feltétellel vállalta el, ha a Széchenyi Bank menedzsmentje kap egy tízéves hitelt, amiből tőkét emelhettek volna a bankban. Ez a hitel Töröcskei szerint fedezhette volna a bank kezdeti veszteségeit. A kormány azonban nem teljesítette a vállalást, ezért döntöttek úgy 2012 elején, hogy nem hitellel, hanem állami tőkeemeléssel oldja meg a helyzetet. Ezután még másfél év eltelt, mire a tőkeemelés megtörtént – mesélte Töröcskei István.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Félmilliárdot ad a kormány, hogy még több instant tésztaleves készülhessen Kecskeméten

Félmilliárdot ad a kormány, hogy még több instant tésztaleves készülhessen Kecskeméten

Óriási a baj Indiában, egyetlen nap alatt 314 ezer fertőzöttet jelentettek

Óriási a baj Indiában, egyetlen nap alatt 314 ezer fertőzöttet jelentettek

Repedezik a Szuperliga, a Chelsea már szinte biztosan visszamondja a részvételt

Repedezik a Szuperliga, a Chelsea már szinte biztosan visszamondja a részvételt