A csütörtök esti, éjszakába nyúló paksi közmeghallgatásból végül közelhallgatás lett – írta közleményében az Energiaklub: a felszólalókat minősítő és megalázó megjegyzésekkel igyekeztek elhallgattatni, megtiltották a viszontválaszt – mindezzel megsértve többek között a hazánk által 2001-ben ratifikált Aarhusi Egyezményt is.

Az eseményen nem derült fény a környezetvédelmi hatástanulmányban (KHT) nem tárgyalt vagy tisztázatlanul hagyott lényegi problémákra. A közmeghallgatás megerősítette, hogy a kormány egy felesleges, veszélyes, szennyező és drága beruházást akar ránk erőltetni egy alkalmatlan környezeti hatástanulmánnyal. A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport  szükségesnek tartja, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t, hogy pótolja a hatástanulmány hiányosságait.

Fülöp Máté

A szervezetek közleménye négy tételbe foglalta össze, mi a problémájuk az új magyar atomerőmű építésével kapcsolatban. Ezek a következők:

Paks II felesleges - Magyarországnak az az érdeke, hogy integrálódjon a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, „okos hálózatként” megvalósuló regionális és európai villamosenergia-rendszerbe. Az a mód, ahogyan hazánk jelenleg kapcsolódik az európai villamosenergia-hálózathoz, XX. századi maradvány, és Paks II ezt a múlt századi állapotot konzerválná. A KHT mégsem foglalkozik azzal kérdéssel, hogy az Oroszország által szállítani kívánt reaktorblokkok rugalmatlanok és túlméretezettek a magyar villamosenergia-rendszer szempontjából; ahogyan azzal sem, hogy az ott termelt áram olyan drága lesz, hogy eladhatatlan lesz az európai villamosenergia-piacon.
 
Paks II szennyező - Nem tisztázza azt sem a KHT, hogy mi lesz a Paks II-ben keletkező radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek sorsa. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését a jelenleg Bátaapátiban működő tárolóba tervezi. Arra azonban nincsenek nyilvános kutatási eredmények, hogy a tároló valóban képes-e befogadni az extra mennyiségű hulladékot. A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek esetében a KHT a hazai végleges elhelyezéssel számol, de az ezzel kapcsolatos érdemi kutatások még nem kezdődtek el.
A szervezeteket arról sem győzte meg a KHT, hogy a Duna valóban alkalmas 6 egyszerre üzemelő paksi blokk hűtésére, ami a jelenleginél több mint kétszer annyi hő elvezetését jelentené. Egy 2008-ban készült megvalósíthatósági tanulmány szerint már most, 4 blokk üzemelése esetén is előfordul, hogy gondot okoz a hatósági korlátok betartása, és ezért az új blokkoknál csak a hűtőtornyos hűtés jelenthet megbízható megoldást. A jelenlegi tervekben viszont a lényegesen olcsóbb dunai hűtéssel számolnak. A garanciák azonban hiányoznak, hogy a Duna felmelegítésére vonatkozó hatósági korlátokat az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között is be tudja-e majd tartani az erőmű. 
 
Paks II veszélyes - Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik az emberi hibára és a szándékos károkozásra (terrorizmus, szabotázs, háborús cselekmények) visszavezethető, súlyos balesetek elemzése. Az olyan tragédiák, mint Fukusima, Csernobil, Three Mile Island, Majak vagy Windscale, valamint a nem nukleáris létesítményekben történt események (pl. Bhopal, Seveso, Deepwater Horizon, Exxon Valdez) mind azt mutatják: súlyos, akár nagy kibocsátással járó, tervezésen túli balesetek igenis történnek, és ezek a jövőben sem lesznek kizárhatóak.
 
Paks II  drága - Nincsenek meggyőző bizonyítékok arról sem, hogy a tervezett beruházás valóban beváltja majd az ígért társadalmi-gazdasági előnyöket. Erre vonatkozóan semmilyen számítást nem tartalmaz a KHT, és nincsenek benne összehasonlítások atommentes energetikai alternatívákkal. Nem létezik hivatalos számítás, amelyből kiderülne a beruházás pontos ára, az erőmű által termelt áram ára, valamint hogy milyen gazdasági, piaci kockázatokkal számol a kormányzat. Hiányoznak az információk azon járulékos beruházások költségeiről, amelyek nélkül Paks II-t nem lehet a magyar villamosenergia-rendszerbe integrálni, és a meglévő atomerőművel egyszerre működtetni. Nincs továbbá információ arról sem, hogy mindezek milyen hatással lesznek a magyarországi áramárra, és a teljes Paks II projekt gazdaságosságára.
 
A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport ügyfélként jelentkezett be az engedélyezési eljárásba, ezért kritikáikat a hatóságnak figyelembe kell venni és arra érdemben reagálnia kell. A fenti kritikákat a szervezetek írásban is eljuttatják az eljárást vezető hatóságnak. Mindent összevetve, a Környezeti Hatástanulmány nem járja körül megfelelő mélységben a várható környezeti hatásokat, ezért a szervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t a KHT-ból kimaradt szempontok megfelelő vizsgálatára.