Aligha független az időközi választásokon elszenvedett vereségektől és a kétharmad elvesztésétől, hogy jövőre az Orbán-kormány sok mindenkinek ad valami kevés pluszt – ezt üzeni a 2016-os költségvetés terve.

Segély helyett mindenki közmunkabért kapjon

Vége az elmúlt évekre jellemző gazdaságpolitikának, amikor volt egy-két preferált cél (stadionépítés, egykulcsos adó bevezetése), kedvezményezett csoport (a végtörlesztés és az egykulcsos szja miatt a felső-középosztály elsősorban), de közben másokon az ostor csattant (elsősorban a külföldi cégek által dominált szektorokra különadót vetett ki a kormány, az áfaemelést főként az alacsony jövedelmű rétegek pénztárcája érezte meg). A 2016-os költségvetési törvényjavaslatban prést sehol sem szorít jobban az Orbán-kormány, ellenben több területre is csorgat plusz milliárdokat és tízmilliárdokat.

Markánsan többet szán a kabinet a közmunkára. Az idei 270 milliárdos keretet jövőre 340 milliárdra srófolják, ezáltal 40 ezerrel több embert szippant be a közmunkaprogram. Ez annak az egy éve elkezdett politikának a folytatása, mely szerint Orbán 2018-ban nem szeretne látni senkit, aki segélyből él – a közmunkába terelnek mindenkit, akinek nem jut hely a versenyszektorban. (Közben pár napja a foglalkoztatási államtitkár viszont a ciklus végére a közmunka leépítését helyezte kilátásba.)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér László házelnöknek

MTI / Kovács Tamás

Négymillió ember között fog szétterülni az egykulcsos személyi jövedelemadó apró csökkentése, 16-ról 15 százalékra megy le a kulcs. Egy átlagkeresetnél havi 1500 forint körüli összeget jelent ez. A családi adókedvezményt pedig a kétgyerekes szülőknél növelik, ez számukra gyerekenként 2500 forinttal fejeli meg a nyert összeget.

A közszférában is igyekszik maga mellé állítani az embereket a kormány. A tanárok két éve elindult béremelése és életpálya-modellje után az idén év közepén startoló béremelést fogja továbbvinni a honvédségnél és a rendvédelmiseknél jövőre (az idei 30 százalékosat 5 százalékos növelés követi), hozzá bejön még nyártól a kormánytisztviselők életpálya-modellje is. A háziorvosoknak is pluszpénzt ígérnek.

Paksi projekt 113 milliárdért

Az Orbán-kormány két nagy projektjére sem sajnálják a pénzt. A paksi atomerőmű bővítése, új építése idén még éppen csak hogy elindul, 28 milliárdba kerül a projekt útnak indítása. Jövőre további 113 milliárd forintot fog felemészteni az akció (ennyivel növelik a Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkéjét), ez az előkészületi munkálatokra (talajmunka, engedélybeszerzés, tanulmány írása) fog elmenni.

A meglevő Paksi Atomerőmű belülről. Új is épül

hvg

A stadionépítések sem bicsaklanak meg. Bár idén javarészt kisebb városok stadionjai épülnek-szépülnek (például a 16 ezres Mezőkövesdre ötezres stadiont álmodnak, de folyik pénz többek között Kecskemétre, Pápára, Békéscsabára, Kaposvárra is), 2016-ban első osztályú fociklubok ingatlanjaira jutnak egyenként milliárdok. A Bozsik Stadionra 3, a fehérvári Sóstói Stadionra bő 4, a diósgyőrire 2,6 milliárd jut. Egyenként annyi, mint a tornaterem-, illetve tanuszoda-fejlesztési programra (3-3 milliárd). A legnagyobb falat a Nemzeti Olimpiai Központ beruházása, amely az idei 41 után jövőre 35 milliárd forintra rúg.

Soha ilyen kicsi nem volt még a költségvetési hiány

A kis osztogatásra két tényező teremt fedezetet. Az egyik a gazdasági növekedésből származó adóbevétel-többlet (úgy is nő az összadóbevétel, ha az adókulcs nem emelkedik, egyszerűen azért, mert több lesz a jövedelem az országban), a másik pedig az államadósság csökkenő kamatkiadása.

Ezért még az is belefér, hogy a bankadóból – az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodás értelmében – 55 milliárdot elengedjen a kabinet.

Az uniós pénzek áldásos hatása jól megmutatkozik a közútfejlesztésnél. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében megvalósuló projektekre 61,8 milliárd, míg a kiemelt közúti projektekre 160 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetési javaslatban. Az idei büdzsében az utóbbira nincs előirányzat, míg a CEF céljaira – az európai közlekedési-, energiaügyi- és digitális hálózatok fejlesztése – az idei költségvetésben 4,4 milliárd forint szerepel. Eközben a magyar költségvetésből közúthálózat fenntartására és működtetésére az ideivel nagyjából hasonló, 60 milliárd forint áll rendelkezésre.

Mindezek pedig bőven beleférnek. A költségvetési hiány, ha valóra is válnak a kormány tervei, soha nem látott szintre, a GDP 2 százalékára esne.