Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Havonta átlagosan 30 milliárd forinttal növelték az állam bevételeit az év első három hónapjában a NAV végrehajtói. A kincstárhoz beérkező összesen 92 milliárd forintért a hatóság emberei 472 ezer intézkedést rendeltek el, a legtöbb esetben inkasszót bocsátottak ki.
Az adóhivatal szóvivője, Kis Péter András a lapnak azt mondta, az adóvégrehajtó egy bank esetében csak egy bankszámlára bocsátja ki az inkasszót. Ha az összeg nem fedezi az elmaradást, az átutalási megbízás a magánszemély adott banknál vezetett többi számlájára, bankbetétjére, takarékbetétjére is kiterjed.
Amennyiben több betéte is van az adósnak, úgy elsőként az alacsonyabb kamatozású megtakarításokat vonja el a NAV, az azonos kamatot hozó tételek közül pedig a korábban lekötött összegek kerülnek előbb az államhoz.
Az is előfordulhat, hogy valakinek forintban és külföldi devizában is van félretett pénze: a köztartozás fejében ilyenkor első lépésként a hazai pénznemben tartott summát inkasszálja az adóhivatal. Az átutalást a NAV forintban kapja meg, ilyenkor a devizavételi árfolyamon számol a bank.
A hivatal az első negyedévben tízezrével intézkedett az adós magánszemélyek munkabérének letiltásáról, valamint az elmaradást maguk előtt görgető cégek és polgárok különféle értékeinek lefoglalásáról is. A NAV az adósok figyelmeztetésével igyekszik elkerülni, hogy végrehajtásra kerüljön a sor. A szervezet az első három hónapban a korábbinál többször, nyolcvanezer alkalommal küldött fizetési felszólítást az érintetteknek – ismertette a szóvivő.
