Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Csak abban az esetben sikerül megállapodni, ha Görögország elfogadja a hitelezőknek azt a követelését, hogy emeljék több termék áfáját és csökkentsék a nyugdíjakat "a csődközeli pénzügyi állapot javítása céljából" – írta a blogján Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza.
A szakértő rámutatott arra, hogy a görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés, a nyugdíjkifizetés pedig a GDP csaknem 16 százalékának felel meg.
Görögország viszont úgy véli, hogy az áfaemelés és a nyugdíjcsökkentés mélyítené a recessziót, így elmaradna a várt gazdasági élénkülés, pedig éppen ez juttatná pluszbevételekhez a költségvetést, amiből a fennálló adósságot lehetne fizetni.
Olivier Blanchard azután posztolt a blogján, hogy ismét eredménytelenül zárult Görögország és hitelezőinek egyeztetése vasárnap Brüsszelben.
Görögország és hitelezői – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – hetek óta intenzív egyeztetést folytatnak arról, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség ahhoz görög részről, hogy a hitelezők a hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét elérhetővé tegyék Athén számára. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kiegyenlíteni az IMF-fel szembeni 1,6 milliárd eurós adósságát június végéig.
A görög küldöttség szerint az IMF évi 1,8 milliárd euró összegű nyugdíjcsökkentést szeretne, ami a GDP csaknem 1 százaléka, továbbá a GDP ugyancsak 1 százalékának megfelelő 1,8 milliárd euró értékű áfaemelést.
Olivier Blanchard azt is írta, hogy "a nemzetközi hitelezőknek pótlólagos pénzügyi támogatást kell majd nyújtaniuk Görögországnak és a meglévő adósság visszafizetését átalakítani hosszabb futamidőre, alacsony kamatozásúra".
