Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az államadósságok magas szintjének a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az OECD szerint például Görögország esetében az államadósságnak hosszú távon nem lenne szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát a jelenleg 180 százalék körüli arány helyett.
Pénteken kiadott jelentésében a 34 fejlett gazdaságú országot tömörítő szervezet rámutatott, hogy az államadósság bizonyos szint fölötti nagysága árt a gazdaságnak és gazdasági stabilizációs képességnek. Az erősen eladósodott országok egyebek között elveszíthetik a piacok bizalmát, ami hitelfelvételi költségeik megugrásával jár.
Az adósságnak a gazdasági növekedésre és az anticiklikus költségvetési politikára gyakorolt hatását, valamint az állami infrastrukturális beruházások és az adósság közötti kapcsolatot figyelembe véve úgy tűnik, hogy nagy általánosságban a GDP 80 százalékánál nagyobb bruttó adósság káros következményekkel jár.
Főleg a nyomott gazdasági növekedés miatt az államadósságok szintje jelentősen emelkedett. Az OECD-tagállamok átlagában a GDP 111 százalékára nőtt 2013-ra, ami a második világháború vége óta a legnagyobb arány - mondta Catherine Mann, a szervezet főközgazdásza a jelentést ismertetve. Mann felszólította a tagállamok kormányait, hogy prudens adósságcélt szabjanak meg középtávra, mert ezek a célok horgonyként szolgálhatnak a költségvetési politika fenntarthatóságának biztosításában és egy esetleges sokkhatás kivédésében.
A nemzetközi empirikus összehasonlítások alapján a különböző országokban a hosszú távot tekintve más-más szintnél válik veszélyessé az államadósság mértéke.
Az OECD-tagállamok három csoportra oszthatóak. A legfejlettebb országok, köztük az Egyesült Államok, Japán és Nagy-Britannia, a hazai össztermék 70 és 90 százaléka közötti sávig adósodhatnak el nagyobb kockázatok nélkül, de az eurót használó 19 ország esetében ez az arány 50 és 70 százalék között mozog. Az euróövezeti országoknak sokkal óvatosabbnak kell lenniük, mivel a nemzeti valutát használó országokkal ellentétben nem tudják a gazdasági növekedés támogatására használni a monetáris politikát. A feltörekvő országok államadósságának a GDP legfeljebb 30-50 százalékát lenne szabad elérnie, hogy ki tudják a védeni a tőkeáramlás ingadozásait.
A maastrichti kritériumok alapján az euróövezeti tagállamok államadósságának mértéke nem haladhatná meg a 60 százalékot, de ezt kevéssé tartják be az érintettek.
Az OECD nem javasolja, hogy a kormányok gyorsan csökkentsék az államadósságot biztonságos szintre, mivel jelenleg a munkahelyeket teremtő és a fiskális konszolidációt aládúcoló gazdasági növekedés támogatása a legfontosabb feladat. Azt viszont ajánlja, hogy tegyenek intézkedéseket az adósságállomány közép- és hosszú távú csökkentésére 2040-es határidővel.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Még felszólítás sem hangzott el, semmilyen módon nem szankcionálhatók a résztvevők - állítja Horváth Lóránt ügyvéd.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.