Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Sérti az uniós jogot az a szankciórendszer, amelyet Magyarország alkalmaz azokkal szemben, akik az Európai Unió külső határának átlépésekor elmulasztják bejelenteni, hogy sok készpénz van náluk - mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság.
A luxembourgi székhelyű bíróság szerint ellentétes az uniós joggal az a jogszabály, amelynek alapján a magyar hatóságok a határátlépéskor a be nem jelentett készpénz 60 százalékának megfelelő összegű bírságot szabnak ki. A bírság összege ugyanis nem arányos a jogsértés súlyával, amely a 10 ezer euró vagy azt meghaladó összeg birtoklásáról való nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll - olvasható az ítélet szövegében.
Az ügy egy Szerbiából Magyarországra beutazó lengyel férfi esete alapján indult, aki különféle valutákban több mint 40 millió forintnak megfelelő készpénzzel lépte át a határt, de ezt nem jelentette a hatóságoknak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az uniós jogból a magyar jogrendbe átültetett szabályoknak megfelelően az összeg 60 százalékát kitevő bírságot szabott ki a férfira, aki szerint ez nincs arányban az elkövetett jogsértéssel és a szankció céljával.
A jogellenes készpénzforgalom megelőzése céljából egy uniós rendelet előírja, hogy az Európai Unió külső határát átlépő bármely természetes személy, aki 10 ezer eurót vagy azt meghaladó értékű készpénzt tart magánál, köteles erről az összegről a határátlépés helye szerinti tagállam hatóságának nyilatkozni. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell többek között a készpénz származását és tervezett felhasználását. A rendelet értelmében a tagállamoknak a nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük.
A nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén kiszabható bírságok összege Magyarországon a be nem jelentett készpénz összegének nagyságától függ. A magyar jog az 50 ezer eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén ezen összeg 60 százalékának megfelelő bírság megfizetését írja elő.
A csütörtökön kihirdetett ítéletében a bíróság legelőször is emlékeztet arra, hogy a rendeletben előírt nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása. A törvényszék ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagországoknak e hatáskörüket az arányosság elvét tiszteletben tartva kell gyakorolniuk.
Figyelembe véve azt, hogy az érintett jogsértés kizárólag a nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll, az 50 ezer eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén az ezen összeg 60 százalékát kitevő összegű bírság nem arányos. Az ilyen bírság ugyanis meghaladja azt a mértéket, amely a kötelezettség betartásának és a rendelet által követetett célok megvalósításának biztosításához szükséges - mondta ki a bíróság.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.