Hatalmas lehetőséghez juthat Németország a bevándorlással – erről értekezett a Financial Times.

Amikor százezer szám menekültek el az üldözött hugenották Franciaországból a XVII. században, az egyik céljuk Brandenburg volt; a későbbi Poroszország lakossága a bevándorlókkal egy százalékkal nőtt – hoz fel egy nevezetes történelmi analógiát a The Financial Times publicistája, Guntram Wolff, a Bruegel kutatóintézet igazgatója. A protestánsok hozták magukkal a készségeiket, a szaktudásukat, a gyártási technológiát, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az egykori szent római birodalom homokozója a kontinens egyik erőműjévé nője ki magát.  

Háromszáz évvel később megint százezrek indultak útnak Németországba: vallási üldözöttek, háborúk és szegénység elszenvedői – folytatja a gondolatmenetet. – A hatóságot 800 ezer menedékkérőt várnak 2015-ben, ez Németország jelenlegi népességének egy százaléka. Ha a menedékjogot kérőkhöz csapódott tömeget is hozzávesszük, a számuk meghaladja az egymilliót. Ez lenne Németország második hugenotta pillanata? – veti a szerző, aki kijelenti, Európa számára kritikus méretű ez a tömeg. Európa nagyobb gazdaságainak és az euróövezetnek a jövője azon múlik, milyen gyorsan sikerül őket integrálni.

Történelmi lehetőség előtt áll Németország

Wolff mindazonáltal biztató jeleket vél felfedezni. Ilyen az, hogy a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble úgy látja, hogy a bevándorlás menedzselhető. Mivel pedig elsősorban fiatalok érkeztek, feltehetőleg több adót, járulékot fognak fizetni, mint amennyi szociális támogatásra szorulnak. A bevándorlók megváltoztatják az elöregedő lakosságú ország demográfiai összetételét, hozzásegítik a jövő nyugdíjasait, hogy megkapják járandóságukat. A hosszú távú haszon azon múlik, milyen gyorsan integrálódnak a munkaerőpiacba. Sok bevándorló megfelelő képzettséget, szakismeretet tud felmutatni, és hajlandó dolgozni, ez nagy segítség lehet a német ipar számára. Foglalkoztatásukkal fellendülhet a gazdaság, nőnek a beruházások. Mivel pedig a bevándorlók lakhatását meg kell oldani, felélénkül az építőipar. A nagyobb népesség többet költ, ezzel fellendül a német import is, ami segíti kiegyenlíteni Németország jelenlegi hatalmas kiviteli többletét – fejtegeti a szerző.

MTI / AP

Hatalmas lehetőség előtt áll Angela Merkel kancellár, hogy ezt a történelmi esélyt megragadja – summázza Wolff, aki elismeri, hogy a bevándorlók integrálása kellő óvatossággal menedzselendő. De a hugenották tapasztalata azt mutatja, hogy a sikeres integráció vastagon kifizetődik.

De hogyan?

Mindazonáltal Wolff lelkesítő cikke számos, máig tisztázatlan kérdést felvet, például azt, hogyan képzeli Brüsszel a bevándorlók elosztását, hiszen nem tervezi őket Németországban hagyni. Minap közzétett javaslata szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök 160 ezer menekültet osztana szét az EU tagállamaiban, szigorúan megállapított kvóták alapján, és a hvg.hu brüsszeli forrása szerint ez a következőképpen menne végbe: A menekülteket a hotspotokon kell regisztrálni  aki megkapja a védelmet, annak az elhelyezéséről a regisztráló és a befogadó ország együtt dönt, informális dialógus formájában. A menekültstátust kiérdemelt személyt be kell fogadni, hacsak nem tárnak fel a személyével kapcsolatban biztonsági kockázatot.

A befogadói döntésnél pedig több szempontot figyelembe kell venni: a nyelvtudást, a kulturális hátteret, a képzettséget, a többi családtag lakhelyét, de alapvetően nem a menekült igényei szerint kell eljárni. Vagyis aki Németországot célozta meg, nem biztos, hogy ott is maradhat. Amúgy pedig Magyarországnak is felajánlották, hogy létesítsen hotspotot, de a kormány ezt a júniusi EU-csúcson nem fogadta el, mert nem tekintette magát frontállamnak.

De hogyan lehet megakadályozni, hogy akit például Lengyelországba fogad be, ne menjen azonnal Németországba? Például a szociális juttatások folyósításával, úgy, hogy azokat lehetőleg ne pénzben, hanem más módon kapják meg a befogadottak. De a menekültjog nemzetközi jog, ha valaki elhagyja azt az országot, ahol befogadták, akkor oda kell visszaküldeni – példánk esetében Lengyelországba –, nem a származási országba (és nem is Szerbiába, emelte ki külön a hvg.hu forrása). De nem is oda, ahol a regisztráció történt, ami Magyarország szempontjából is fontos megállapítás.

Felvetődik a kérdés: ha egy ország besorolása változik (véget ér az öldöklés, a pusztulás, és biztonságos országgá minősíthető), akkor visszaküldik-e a menekülteket? Elvileg ezt meg lehetne tenni, latolgatta a bizottsági illetékes, de erre aligha kerül sor. Mert ha valaki beilleszkedett a befogadó ország életébe, azt nem kötelezik hazatérésre. A befogadott személy a menedékjog kiérdemlése után öt évvel települhet át másik országba.