Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Nyugdíjcélra 2 millió szerződést kötöttek a magyar ügyfelek, és több mint 2000 milliárd forint a megtakarításuk. Ebben szerepelnek a nyugdíjbiztosítások mellett az életbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlák is – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatója egy konferencián.
Ez az összeg már körülbelül a kétharmada annak a korábban évek alatt felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyonnak, amit a kormány 2011-ben államosított. Ebből hozták létre a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek az volt a törvényben deklarált célja, hogy az államadósságot csökkentse, de végül csak egy része ment erre a célra.
Ezen kívül lett belőle IMF-hitel törlesztés, vagy részben a 25 százalékos állami Mol-részvénypakett, de jutott belőle folyó kiadásokra és a nyugdíjak kifizetésére is.
Arról azonban nincs szó, hogy az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokhoz bármilyen formában hozzá szeretnének nyúlni.
A jelenlegi, több mint 2000 milliárd forint megtakarítás közel kétharmada állampapír, így ez a szektor jelentősen hozzájárul az államháztartás finanszírozásához – tette hozzá az igazgató.
AFP / Daniel Karmann
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke ugyanezen a konferencián kitért arra a sajtóban megjelent híresztelésre, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjai 20-30 százalékos növekedés előtt állnak. Szerinte ez túlzás, mivel idén eddig a kgfb-átlagdíjak 19,9 ezer forintról 21,9 ezer forintra emelkedtek, ami 10 százalékos növekedés.
Az MNB felügyeleti igazgatója ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a személygépkocsik kötelező biztosításának az átlagdíja most 65 százaléka a 2010-esnek, míg a teherjárműveknél ez az arány 90 százalék. Ugyanakkor az MNB által használt korrigált kárhányad – 80-90 százalék körüli, sőt egyes teherjármű-kategóriákban meghaladja a 100 százalékot, a díjbevételhez viszonyítva. Így szükségszerű a díjemelés, amely ha elérné is a 30 százalékot, akkor sem lenne több egy jó kávé áránál havonta – vélte Nagy Koppány.
