A nyugdíjbiztosításokra tavaly óta igénybe vehető 20 százalékos adójóváírásnak köszönhetően nagy népszerűségre tett szert ez az öngondoskodási forma. Az MNB adatai azt mutatják, átlagosan évi 215 ezer forintot fizetnek be erre az ügyfelek, akik a szerződéskötéskor átlagosan 45 évesek. A jegybank szakértői szerint, aki 20 éven át havi 20 ezer forintot fizet be - a költségek levonásával, továbbá 1-2 százalékos éves hozammal kalkulálva - a nyugdíjba vonulásakor 6 millió forinttal rendelkezik. Ebből további 20 éven át havi 30 ezer forint nyugdíj-kiegészítéshez juthat – írja az Az én pénzem.  

Tavaly a felügyeleti hatóság szigorú korlátokat szabott a felszámítható költségekre. Az MNB 2014 júliusától maximalizálta a teljes költségmutatót (TKM) a unit-linked termékeknél. Idén júliustól már a klasszikus, garantált nyugdíjbiztosításokra is bevezették a TKM mutatót.

Ezeknél a nyugdíjbiztosításoknál – szemben a unit-linked termékekkel, amelyeknél nincs előre garantált összeg, így a hozamtól függ, hogy mennyi lesz a nyugdíj – előre látható, hogy legalább mekkora összeghez jut majd az ügyfél a nyugdíjba vonuláskor. Ezt előre garantált hozamokkal biztosítják, ha pedig a garantáltnál jobban sikerül fialtatni az ügyfél pénzét, akkor a többlethozamból is részesedik az ügyfél.

De mekkora összeget és mennyi időn keresztül érdemes félretenni? Erre az a standard válasz, hogy egy pályakezdőnek elég fele annyi pénzt megtakarítania negyven éven át ugyanakkora nyugdíjhoz, mint egy 45 évesnek húsz éven keresztül. De a semminél minden megtakarítás többet ér, akár havi 5 ezer forint is.