szerző:
hvg.hu

Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – ez derül ki a Transparency International Magyarország-tanulmányából, amelyet ma mutattak be Budapesten. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással.

Magyarország (és a többi közép- és kelet-európai uniós tagállam) a gazdaságtörténetben korábban ismeretlen mértékű külső fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két költségvetési ciklusában. 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot – kapja fejlesztési célra az Európai Unió költségvetéséből. Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza.

"A forrásbőség, és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen a források kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg" – összegezte "Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” című tanulmányukat Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország (TI) közpénzügyi programvezetője.

A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt.

A közbeszédben főleg arról esik szó, hogy el tudja-e költeni az ország az uniós pénzeket, és a fejlesztések hatékonysága háttérbe szorul. A szervezet szerint már önmagában ez a szemléletmód is rontja a korrupció elleni küzdelem esélyeit, hiszen az alaposabb és szigorúbb ellenőrzés több időt vesz igénybe, így lassíthatja a projektek megvalósítását. A hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony.

"Az unió által adott pénzeket általában közbeszerzés útján költik el. Ez a legkockázatosabb szakasz a korrupció szempontjából” – emelte ki Nagy Gabriella. Jellemző módszer a közbeszerzési kiírások testreszabása, finomhangolása a piaci verseny korlátozása céljából. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül – a kedvezményezett szervezeteknél – jelenik meg.

Egy jellemző példa minderre az, amikor néhány hónappal ezelőtt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésen – hamis adatszolgáltatásra hivatkozva – kizárta az eljárásból a korábban kegyelt, majd kegyvesztetté vált Simicska-féle Közgép Zrt.-t. Arra hivatkoztak, hogy a vállalat által a megvalósításhoz felhasználni kívánt komp „zárt fedélzetének területe nem érte el az 500 négyzetmétert, az csak 452,6 négyzetméter volt”. A Közgép korábban kiemelkedően sikeres volt a közbeszerzési eljárásokban, hasonlóan szigorú ellenőrzésnek nem volt kitéve.

Miniszterelnökség: Folyamatosan javítjuk a közpénzfelhasználás kereteit

 

Nincs semmi új a Nap alatt a TI legfrissebb tanulmányában. Amit a TI megállapít, az nem több, mint amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János azóta hangsúlyoz, hogy a Miniszterelnökség 2013 augusztusában átvette az "állam az államban" működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, majd 2014-ben megszüntette azt - írta hétfői reakciójában a minisztérium.

A 2007-ben létrehozott fejlesztési rendszer átláthatatlan, korrupt, a magyar gazdaság érdekeit figyelmen kívül hagyó rendszer volt, amelyet 2010-ben csak korrigálni tudtak a brüsszeli szabályok miatt, gyökeresen megváltozatni 2014-ben nyílt lehetőségük - írták.

A közbeszerzéssel kapcsolatos kritikát a kormány mindig is komolyan vette, "folyamatosan javítjuk a közpénzek felhasználásának jogi és intézményi kereteit". Akár a Transparency International, akár más civil szervezetek bármilyen szabálytalansági gyanúra hívták fel a kormány figyelmét, a Miniszterelnökség azonnal intézkedett - írta Lázár János tárcája.


A 2015. november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény is ebben az irányba mutat szerintük. Az új törvénybe a társadalmi egyeztetés során érkezett észrevételeket, köztük a Transparency International transzparenciát és korrupciómentességet biztosító javaslatai is beépültek. Így a TI nyitott kapukat dönget - közölte a Miniszterelnökség.

A TI jelentése megállapítja: a 2014–2020-as időszakra érvényes jogszabályi környezet és új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat (is) központosította. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével 2014-től a fejlesztések operatív irányítását végző hatóságok a szakminisztériumokba kerültek, miközben a központi koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el. A 2014-ben bekövetkezett változásokat részben a decentralizáció, vagyis az irányító hatóságok minisztériumokhoz telepítése, részben a centralizáció, azaz a Miniszterelnökség erős koordinációs szerepe jellemzi. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került.

„Maga a döntés – tehát hogy hogy mire költik a fejlesztési pénzeket – szintén magában hordozza a korrupció veszélyét” – hangsúlyozta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője. A kormány döntött: 2014 és 2020 között az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani (2007 és 2013 között csak a források 24 százalékát költötte erre az ország). Korábbi felmérések szerint a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek – tehát a vállalatoknak juttatott közvetlen támogatások – csak nagyon alacsony hatékonysággal hasznosulnak, miközben korrupciós kitettségük magas.

Red flag
A TI ma élesítette – a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett – közbeszerzési jelzőrendszerét („red flag”), ami egy olyan informatikai eszköz, amely a közbeszerzési adatbázisokban (egyelőre az uniós adatbázisban) megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza. Ahol felvetődik a korrupció kockázata, azt a közbeszerzést a szoftver zászlóval jelöli meg. A www.redflags.eu honlapon az érdeklődők a piros zászlóval megjelölt közbeszerzések esetében részletes információt kapnak a gyanús körülményekről. A szoftver az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében jött létre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több órára lezárják az Erzsébet hidat

Több órára lezárják az Erzsébet hidat

Ilyen is ritkán van: a kormány támogatja az ellenzéki Alaptörvény-módosítást

Ilyen is ritkán van: a kormány támogatja az ellenzéki Alaptörvény-módosítást

Mindenki titkolózik a milliárdos vagyonú veszprémi srácokról

Mindenki titkolózik a milliárdos vagyonú veszprémi srácokról

A Xiaomi telefongyártó pénzeli a kínai Tesla-klónt

A Xiaomi telefongyártó pénzeli a kínai Tesla-klónt

Karácsony és Pokorni arra kéri a kormányt, hosszabbítsák meg a fogaskerekűt a Normafáig

Karácsony és Pokorni arra kéri a kormányt, hosszabbítsák meg a fogaskerekűt a Normafáig

Műemlék épületet bont a kormány a Pénzügyminisztérium Várba költözése miatt

Műemlék épületet bont a kormány a Pénzügyminisztérium Várba költözése miatt