Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – ez derül ki a Transparency International Magyarország-tanulmányából, amelyet ma mutattak be Budapesten. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással.
Magyarország (és a többi közép- és kelet-európai uniós tagállam) a gazdaságtörténetben korábban ismeretlen mértékű külső fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két költségvetési ciklusában. 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot – kapja fejlesztési célra az Európai Unió költségvetéséből. Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza.
"A forrásbőség, és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen a források kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg" – összegezte "Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” című tanulmányukat Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország (TI) közpénzügyi programvezetője.
A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt.
A közbeszédben főleg arról esik szó, hogy el tudja-e költeni az ország az uniós pénzeket, és a fejlesztések hatékonysága háttérbe szorul. A szervezet szerint már önmagában ez a szemléletmód is rontja a korrupció elleni küzdelem esélyeit, hiszen az alaposabb és szigorúbb ellenőrzés több időt vesz igénybe, így lassíthatja a projektek megvalósítását. A hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony.
"Az unió által adott pénzeket általában közbeszerzés útján költik el. Ez a legkockázatosabb szakasz a korrupció szempontjából” – emelte ki Nagy Gabriella. Jellemző módszer a közbeszerzési kiírások testreszabása, finomhangolása a piaci verseny korlátozása céljából. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül – a kedvezményezett szervezeteknél – jelenik meg.
Egy jellemző példa minderre az, amikor néhány hónappal ezelőtt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésen – hamis adatszolgáltatásra hivatkozva – kizárta az eljárásból a korábban kegyelt, majd kegyvesztetté vált Simicska-féle Közgép Zrt.-t. Arra hivatkoztak, hogy a vállalat által a megvalósításhoz felhasználni kívánt komp „zárt fedélzetének területe nem érte el az 500 négyzetmétert, az csak 452,6 négyzetméter volt”. A Közgép korábban kiemelkedően sikeres volt a közbeszerzési eljárásokban, hasonlóan szigorú ellenőrzésnek nem volt kitéve.
Miniszterelnökség: Folyamatosan javítjuk a közpénzfelhasználás kereteit |
Nincs semmi új a Nap alatt a TI legfrissebb tanulmányában. Amit a TI megállapít, az nem több, mint amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János azóta hangsúlyoz, hogy a Miniszterelnökség 2013 augusztusában átvette az "állam az államban" működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, majd 2014-ben megszüntette azt - írta hétfői reakciójában a minisztérium. A 2007-ben létrehozott fejlesztési rendszer átláthatatlan, korrupt, a magyar gazdaság érdekeit figyelmen kívül hagyó rendszer volt, amelyet 2010-ben csak korrigálni tudtak a brüsszeli szabályok miatt, gyökeresen megváltozatni 2014-ben nyílt lehetőségük - írták. A közbeszerzéssel kapcsolatos kritikát a kormány mindig is komolyan vette, "folyamatosan javítjuk a közpénzek felhasználásának jogi és intézményi kereteit". Akár a Transparency International, akár más civil szervezetek bármilyen szabálytalansági gyanúra hívták fel a kormány figyelmét, a Miniszterelnökség azonnal intézkedett - írta Lázár János tárcája.
|
A TI jelentése megállapítja: a 2014–2020-as időszakra érvényes jogszabályi környezet és új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat (is) központosította. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével 2014-től a fejlesztések operatív irányítását végző hatóságok a szakminisztériumokba kerültek, miközben a központi koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el. A 2014-ben bekövetkezett változásokat részben a decentralizáció, vagyis az irányító hatóságok minisztériumokhoz telepítése, részben a centralizáció, azaz a Miniszterelnökség erős koordinációs szerepe jellemzi. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került.
„Maga a döntés – tehát hogy hogy mire költik a fejlesztési pénzeket – szintén magában hordozza a korrupció veszélyét” – hangsúlyozta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője. A kormány döntött: 2014 és 2020 között az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani (2007 és 2013 között csak a források 24 százalékát költötte erre az ország). Korábbi felmérések szerint a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek – tehát a vállalatoknak juttatott közvetlen támogatások – csak nagyon alacsony hatékonysággal hasznosulnak, miközben korrupciós kitettségük magas.
Red flag |
A TI ma élesítette – a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett – közbeszerzési jelzőrendszerét („red flag”), ami egy olyan informatikai eszköz, amely a közbeszerzési adatbázisokban (egyelőre az uniós adatbázisban) megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza. Ahol felvetődik a korrupció kockázata, azt a közbeszerzést a szoftver zászlóval jelöli meg. A www.redflags.eu honlapon az érdeklődők a piros zászlóval megjelölt közbeszerzések esetében részletes információt kapnak a gyanús körülményekről. A szoftver az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében jött létre. |
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.