Az ügyészség szerint Székely Árpád moszkvai nagykövet 2008-ban felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott, köztük Tátrai Miklós MNV Zrt. vezérigazgatóval és Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárral, bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, a vád szerint ismerték az adásvétel titkos körülményeit és nem tájékoztatták a felettes magyar szerveket.

Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett. Ahhoz, hogy az adásvétel manipulálását bizonyítsák, azt is igazolnia kellett volna az ügyészségnek, hogy a 2008-ig nagyköveti poszot betöltő Székely előre tudhatott egy későbbi titkos orosz kormánydöntésről is, ami az ingatlan 2013-as felvásárlását tűzte ki célul - ekkor kelt el piaci áron az ingatlan. Az alacsony árat azzal magyarázta a védelem, hogy az épület egy magyar-szovjet megállapodás értelmében orosz tulajdonú területen állt, így nem volt lehetséges a piaci áron való értékesítése - az ügy részleteivel a HVG korábbi lapszáma foglalkozott.

Az elsőfokú ítélet felmentette Székelyt, Tátrait és Horváthnét, Császy Zsolt értékesítési igazgatót, valamint az MNV Zrt. akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát is, minden vádlott végig tagadta bűnösségét.