Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A cseh és a szlovák szakminiszter szerint igenis fenn kell tartani a gázszállítást Ukrajnán keresztül. Ugyankkor Jan Mládek biztosította Vazil Hudecet, hogy a tervezett cseh-osztrák gázvezeték (az úgynevezett BACI projekt) nem azért jön létre, hogy megkerülje Szlovákiát mint gázszállítási útvonalat. Mládek leszögezte: a BACI legfőbb küldetése, hogy összekapcsolja a cseh és az osztrák gázvezeték-hálózatot. A gázvezetéket a tervek szerint 2019-ben vagy 2020-ban kellene befejezni.
"Egyetértünk abban, hogy meg kell tartani Ukrajna tranzitország szerepét mint a földgáz gazdaságilag leghatékonyabb szállítási útvonalát Európába. Ugyancsak egyetértés van abban, hogy be kell fejezni az észak-déli gázvezetéket, és hogy szükség van az útvonalak és a források diverzifikációjára" - jelentette ki a tárgyalások után a cseh ipari és kereskedelmi miniszter.
Egy észak-déli gázvezeték létrehozásáról a négy visegrádi ország döntött korábban. Prága és Pozsony között az elmúlt napokban bizonyos feszültséget keltett a cseh kormány döntése, hogy Csehország nem csatlakozik az Északi Áramlat kapacitásának megduplázását kifogásoló levélhez.Jan Mládek szombaton megismételte, hogy Prágát Vazil Hudák szlovák ipari miniszter kérte fel a levél aláírására. Mládek szerint Szlovákia és további hat uniós tagállam hétfőn levelet intézett Maros Sefcovichoz, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben rámutattak: a projekt megvalósítása negatívan hatna az érintett országok és az egész régió energiabiztonságára. Prágai közlés szerint a levelet eddig Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Románia írta alá.
Mládek megerősítette a cseh véleményt, miszerint a levél tervezetének megfogalmazása a csehek szerint "túl kemény". "Újra tárgyaltunk róla, de továbbra sem sikerült megállapodnunk" - szögezte le szombaton Jan Mládek. Az Európai Bizottságnak címzett levélben az aláírók úgy fogalmaznak, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethet az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése. A tíz aláíró ország szerint a projektet a legszigorúbb felügyeleti ellenőrzés alá kell vonni, és az Európai Tanács decemberi ülésén külön vitát kell lefolytatni róla.
A téma a visegrádi kormányfők csütörtöki prágai csúcstalálkozóján is felmerült, de a kiszivárgott információk szerint közös álláspontot ez ügyben nem fogalmaztak meg.
