Jelentős méretű megrendelésnek nevezte a Siemens azt a most megkötött amerikai ügyletét, mely során a Westar Energy, Inc. cégnek 122 szélturbinát (összesen 280 MW teljesítményben) kell leszállítania. Az energiafarmot a Hutchinsontól 150 kilométerre nyugatra található Spearville-ben telepítik majd, a Kansas állambeli Western Plains szélerőmű telepre. A Siemens az építésen és a helyszínre juttatáson túl a turbinák üzembe helyezését és szervizelését is vállalta.

A turbinalapátokat a Fort Madisonban (Iowa állam) található Siemens lapátüzemben gyártják le, a gondolák összeszerelését pedig a Hutchinsonban működő Siemens gyártelepen végzik. A 280 megawatt teljesítményű Western Plains projektbe csak SWT-2.3-108 típusú szélturbinák kerültek; minden turbinának 2,3 MW a névleges teljesítménye és 53 méteres a lapátja. Amikor a rendszer üzembe áll, várhatóan mintegy százezer átlagos amerikai otthon ellátására elegendő tiszta energiát tud majd megtermelni.

Siemens

"A szélenergia egyre fontosabb része lesz az USA energia-összetételének" – jelentette ki Thomas Richterich, a Siemens üzletágvezetője, aki úgy látja, hogy a költségek csökkentését célzó folyamatos technológiai innováció is, de a Kongresszus közelmúltbeli intézkedései (melyek hosszú távon biztosítják a megújuló energiaforrások alkalmazását az Egyesült Államokban) még kedvezőbb feltételeket teremtenek Amerikában a szélenergia tartós térnyeréséhez. Az ütemezés szerint a spearville-i szélturbinák üzembe helyezése 2016 nyarának elején kezdődik, az üzemeltetés indulási céldátuma 2017 eleje.

Az Egyesült Államokban Kansas állam az első a szélenergia hasznosítása terén, hiszen az így termelt elektromos áram nagyjából egymillió amerikai otthon energiaellátását biztosítja. Az USA-ban jelenleg mintegy 5 ezer Siemens szélturbina működik.

Eközben Magyarországon

A magyar szélenergia-hasznosítás bár már lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, valójában már az induláskor, 2006-ban is csak mostohagyereknek számított. A 2010 óta regnáló Orbán-kormány egyetlen "szélkerék" állítását és beüzemelését sem engedélyezte, de az előző időszak szocialista kormányai is csak egyszer voltak erre hajlandók, illetve képesek. Ezért van, hogy ma hazánkban mindössze 329 MW szélerőművi kapacitás termel áramot. És ez ugyan mintegy 32 ezer család átlagos évi áramszükségletét biztosítnai tudja, ez is csak a 2006-ban botrányos körülmények között lebonyolított pályáztatásnak és kvótakiosztásnak az eredménye. Az MSZIT hivatalos adatai szerint az idén már 36 millió kWh energiát termelt a "magyar szél".

Miközben egy ma már ortodoxnak tekinthető számítási módszerrel hat éve szakemberek kiszámolták azt, hogy a magyarországi szélenergia-potenciál a jelenleg kihasználtnak a hússzorosa, és miközben maga a villamos energia rendszerirányító MAVIR sem taált már 2009-ben sem technológiai, illetve szabályozási akadályt abban, hogy legalább, további 410 MW szélenergia-kapacitást engedjenek be a magyar villamosrendszerbe, aközben a regnáló kormány mindent egy lapra feltéve, a Paks II. projekttől várja a magyar energetikai biztonságot – és az olcsó áramot.

Számos alkalommal megírtuk már (legutóbb itt), hogy mik a fő problémák az egyre inkább légvárnak tűnő nukleáris projekttel, és hogy miért baj az, ha az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül fel, hogy a leendő új magyar atomerőműről már kiderült, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is, és hogy utóbbiból az is következik, hogy a jelenleg 4000 milliárd forintos projektre végül akár további 5000 milliárd forintot is költeni kell majd. A fogyasztó szempontjából minden út végén egy a lényeg: ezt is, azt is meg kell majd fizetnie valakinek.