Nagyon úgy fest, hogy vége az adóparadicsomoknak, befellegzett néhány tipikus, országokon átívelő adóelkerülési praktikának. Az idei évtől ugyanis egyre kevésbé lehet titokban tartani az offshore-ügyleteket, és nem lehet távoli egzotikus országokba eldugdosni az adózatlan pénzeket. 2016-tól már nem nyújt névtelenséget biztosító menedéket a magyar adóelkerülők által is kedvelt offshore célországok többsége, mint például Ciprus, Liechtenstein, vagy éppen a Seychelles- és a Kajmán-szigetek.

Hová dugják el a pénzt?

AFP / Jonas Hamers

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió 2014-ben létrehozott egy egyezményt, amely a banktitok leépítését és az adóelkerülés visszaszorítását célozza. Az egyezményhez csatlakozó országok többsége 2017 szeptemberétől évente egyszer automatikusan adatokat küld egymásnak azokról a náluk található számlákról és tulajdonosaikról, akik a másik ország adózóinak minősülnek. Ehhez Magyarország is csatlakozott, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente egy alkalommal megkapja majd az adatokat azokról a magyar illetőségű adózókról, akiknek az egyezményhez csatlakozott országokban bankszámláik, értékpapírszámláik, biztosításaik vagy más befektetéseik vannak.

Mivel minden évben az előző év adatait küldik el, a jövő szeptemberi adatküldés azt jelenti, hogy a NAV először a 2016-os külföldi számlaadatokról fog értesülni a legtöbb országból, vagyis akinek most van dugiszámlája, az idővel ki is derül majd.

Mindent tudni fog az adóhivatal

Az automatikus adatszolgás során a bank számos adatot elküld a saját országa adóhatóságának a bankszámlák külföldi tulajdonosairól, és ezeket az adatokat az ottani adóhatóság továbbítani fogja az egyezményhez csatlakozott országok adóhatóságainak.

Magánszemély esetén lényegében minden fontos adat megy a NAV-nak: név, születési hely és dátum, lakcím és lakhely, adószám, bankszámlaszám és a számlavezető bank neve, egyenleg, beérkezett jövedelmek, és a befektetésen elért hozam.

Akkor is küldenek adatokat, ha például egy bankban offshore-cég tart számlát, de magyar illetőségű magánszemély rendelkezhet felette. Ezért aztán nem lehet egy cég mögé bújva titokban maradni, azon magánszemélyeknek a kiléte is kiderül, akik például egy offshore cég által kibocsátott hitelkártyával vásárolgatnak szerte a világban – hiszen ez arra enged következtetni, hogy az a magánszemély áll az offshore cég mögött.

Nem maradt hely a térképen

Az egyezményhez eddig 78 ország csatlakozott, és összesen több mint 90 fog. A csatlakozók listája minden eddig adóparadicsomként és offshore cégek menedékeként emlegetett országot felölel, és a világtérképen már csak Afrikában vannak nagyobb számban olyan országok, amelyek nem vállaltak adatkiadást. Az afrikai országok többségével viszont az a baj, hogy nem éppen biztonságos, és az adózatlan pénzeket oda rejteni kockázatos és drága próbálkozásnak bizonyulhat.

Magyarán, a világ nagy lépést tett a tisztulás irányába, és az automatikus banki információcserével egyetlen olyan megbízható ország sem marad, amely az adózatlan pénzek olcsó és biztonságos elrejtését tenné lehetővé. Az utolsó ellenálló kis országok is, mint például a Cook-szigetek, megadták magukat és csatlakoztak az automatikus adatszolgáltatáshoz – mondta a hvg.hu-nak Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy az „adóparadicsom” vagy az „offshore” ma már egészen mást jelent, mint 7-8 évvel ezelőtt. Régen olyan adóteher nélküli vagy alacsony adózású helyeket, országokat jelöltünk ezzel, amelyek adózatlan jövedelmek névtelen elrejtését tették lehetővé. Ma már nem ilyen fekete-fehér a kép, inkább arról van szó, hogy számos ország kínál különféle adókedvezményeket bizonyos adózóknak, köztük például Magyarország is.

Kikötő a Kajmán-szigeteken.

AFP / Valery Hache

Az adóelkerülés, a szürkepénzek áramlása ma már olyan szofisztikált, hogy emiatt megtévesztő a régi értelemben vett adóparadicsomokba eldugott pénzekről beszélni. Felejtse el a táskás embereket, akik szürkepénzeket szállítanak, ilyenek már szinte nincsenek. Ma már táskák helyett leosztott adókedvezmények és pályázatok, elit strómanok, adózási szempontból optimálisan kialakított cégstruktúrák vannak, amiken a nagy tőke legálisan, adózottan, cégeken átfolyatva kerül egyik zsebből a másikba. Még egyszerűbben: azok, akik nagy tételben lopnak az államtól, ma már olyan tisztességes üzletembernek számítanak, akik megfelelő megállapodásokat kötnek.

Volt nagy felbolydulás

A terület ismerői szerint sok olyan magyar vállalkozó lehet még, aki nem figyelt fel a közelgő veszélyre. A cégnyilvántartás hatályos adatai szerint jelenleg is sok száz olyan cég működik, amelynek a tulajdonosa egy liechtensteini vagy valamilyen egzotikus szigeten bejegyzett cég.

A változások előtt állítólag már megmozdultak vagyonok, megszűntek külföldi bankszámlák, gazdát cseréltek külföldi cégrészek. Akik még nem ébredtek fel, hamar rá fognak jönni, hogy „életveszélyes” adózatlan pénzt parkoltatni külföldön. Ők azok, akik nem átgondolt adótervezéssel, hozzáértő adótanácsadókra hallgatva alapítottak céget külföldön, hanem felvették a kapcsolatot valamelyik hazai offshore cégalapítást kínáló vállalkozással, és kis túlzással két órán belül már volt is egy külföldi cégük.

Tisztábban fogunk látni

Az adatcserének köszönhetően nincs messze az az idő, amikor végre az is megismerhető lesz, mekkora hazai vagyon lehet külföldi bankszámlákon Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. nemzetközi adószakértője szerint, aki úgy látja, eleinte talán az adatok továbbításának technikai megoldása okoz majd gondot jó pár országban.

A tavalyi becslések szerint az összes külföldön levő magyar vagyon elérheti a 2500-3000 milliárd forintot. Csak az EU-ban a Blochamps Capital – az EU adóegyezmény-utalások NAV-adataiból számolt – becslése szerint 2012-ben 700-1300 milliárd forint volt a nevesített betétekben tartott magyar vagyon. Az Ausztriában, Svájcban és Luxemburgban parkoló anonim betétekről már 2014-re vonatkozó becslés is van: alsó hangon meghaladhatták a 700 milliárd forintot.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója szerint a banki adatok automatikus cseréje hatalmas globális változás, sok trükközési lehetőséget valóban kizár, de valószínűleg sok mindent meg lehet majd oldani ezután is. Kiskapuk ezután is lesznek, és számos ország kínál különböző adóajánlatokat bizonyos pénzek parkoltatására a szürkegazdaság szereplőinek.

A Blochamps Capital ügyvezető igazgatója szerint a banki adatok automatikus cseréjének nem lesz látványos hatása, nem számít arra, hogy hirtelen hatalmas megadóztatható külföldi vagyonok kerülnek a NAV látóterébe. Ugyanis több ország, amely korábban kedvelt célországa volt azoknak a magyaroknak, akik el akarták rejteni a jövedelmüket, már évek óta nem engedi a számlanyitást tisztázatlan eredetű pénzekkel (ilyen például Svájc, Luxemburg vagy Liechtenstein), és a nagy vagyonok, amelyekről a magyar adóhatóság információkat kap majd az automatikus információcserének köszönhetően, az 5 éves elévülési idő miatt eredetüket tekintve már nem lesznek megadóztathatóak, csupán a hozamuk válik megadóztathatóvá.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!