Miközben egyre több magyar vándorol el az országból, évek óta jól kivehető az a trend is, hogy egyre több a külföldi egyetemekre jelentkező diákok száma (ami valószínűleg nem független attól, hogy időközben a magyar oktatási rendszert szétverte a kormányzat az elmúlt években).

A legjobb brit egyetemekre évente több mint kétezer magyar diák próbál bejutni mostanában, ami látványos emelkedés, 2012 körül még csak másfél ezren voltak évente – derül ki a Milestone Intézet brit egyetemektől begyűjtött adataiból.

Milestone Intézet

Az adatok szerint 2015-ben 785 magyar hallgató tanul a top brit egyetemeken. Az intézet rangsora 35 felsőoktatási intézményt ölel fel, a legtöbb magyar a University College Londonra (95 fő) és az Aberdeen (75 fő) Egyetemre járt tavaly. Az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemen összesen 60 magyar hallgató végzi tanulmányait.

A régiónkban a harmadik legtöbb diákot küldjük a brit elit egyetemekre, Romániából érkezik a legtöbb hallgató.

Milestone Intézet

Annak ellenére, hogy sokan jelentkeznek a brit egyetemekre, keveseknek sikerül bejutni. A jelentkezések számának növekedésével viszont nő a felvételt nyerők száma is. Növekszik a sikerráta is, magyarán a jelentkezők közül egyre többnek sikerül a felvételi.

Pár éve, 2012-ben a magyar arány 15 százalékos volt, 2015-ben már 17,3 százalékos a Milestone Intézet által közölt összeállítás szerint.

A régiós országoknak nagyjából hasonló a találati aránya, Magyarország és Románia esetében a legmagasabb az oxfordi és a cambridge-i sikerráta, vagyis a két legnagyobb presztizsű egyetemre ezekből az országokból jutnak be a legjobb arányban.

Milestone Intézet

A Milestone Intézet alapítói és vezetői hangsúlyozzák, hogy nem a felvételi felkészítés a fő céljuk, és nem is az, hogy külföldi egyetemekre juttassák a diákokat. Inkább olyan oktatási központként működnek, amely tehetséges középiskolásokat segít tudományos érdeklődésük és képességeik kibontakozásában, akár itthon, akár külföldön akarnak tanulni.

A tandíj 3 szemeszterre 500 ezer forint, melynek köszönhetően az intézet eddigi 5 éves története során nyereségesen tudott működni. Emellett van szociális ösztöndíjuk is, tavaly a tabulók 30 százaléka ennek köszönhetően vehetett részt a programban.

Az elmúlt években az alapítók számára az is kiderült, hogy csak a tandíjból hosszabb távon nem lehet nyereségesen működtetni egy ilyen szervezetet, ezért az újabb tervek között már szerepel a külső finanszírozás bevonása.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!