Miért lett a Mome saját akaratából modellváltó egyetem? Mi tartható meg az alapítványi létből? Mi a probléma az új kuratóriummal? Mi lehet az egyetem jövője? – ezekről is beszélgettünk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorával, Kovács Csabával.
Egy kérdőívben kérdezik a diákokat megélhetésről, mentális állapotról, stresszről és arról, szerintük mennyire készíti fel az egyetemistákat az egyetem a munkavállalásra.
Magyarországon kiderült, hogy egy autoriter kormány könnyen ellenőrzése alá tudja vonni az oktatást és a tudományt, ugyanakkor az is látszik, milyen nehéz felszámolni az így okozott károkat.
Talán érthető, hogy nem lehetett egy mozdulattal állami fenntartásba visszavenni a kekvarendszerből az egyetemeket, de túl sok időt, energiát és bizalmat fecsérelt el az új kormány a régi rendszer lényegét nem érintő reformmal. Most elindult az őszi félév, ugyanazokkal a vállalhatatlan feltételekkel, mint amelyekkel a tavaszit zártuk.
Felemás helyzetbe kerültek azok az egyetemek, amelyek kimaradtak a modellváltásból, azaz a kekvásításból: megmaradt ugyan az autonómiájuk, ám pénz alig-alig érkezett hozzájuk. A Magyar-kormánytól többet remélnek, de kérdés például, hogy mikor jön a rég várt bérkorrekció – most ugyanis a dolgozók zöme sokkal kisebb fizetést kap, mint a hasonló pozícióban lévő, de kekvás egyetemen alkalmazott kollégáik. Jön-e egységes felsőoktatási bértábla? Mi lesz a kancelláriarendszerrel, marad-e a kétfejű vezetés? Meddig tart a türelem?
Az idei tanévtől újra rendelkezik érvényes Erasmus mobilitási pályázattal az a 21 magyar egyetem, amely 2023 óta az alapítványosodás miatt kimaradt az oktatási csereprogramból.
A színésznő állításait nem találták megalapozottnak, az egyetem szerint nem történt megalázó, sértő vagy diszkriminatív bánásmód a felvételin.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítványba ülhetne a Vidnyánszky Attila által kisajátított múzeum igazgatóhelyettese, amelynél súlyos hiányosságokat tárt fel a minisztérium. Az egyetem „határozottan visszautasítja”, hogy azt írtuk, a saját embereikkel töltenék fel a kuratóriumot.
Elképesztően buta hibával töltötte fel a Színház- és Filmművészeti Egyetem azt a szenátusi határozatot, amelyben látható, kiket jelölnek az intézmény fő döntéshozó, a rektor személyéről is döntő szervezetbe: hiába vannak elvileg kitakarva a nevek, bárki láthatja őket.
A mesterségesintelligencia-informatikus is bekerül a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékébe.
Pataki András a színésznő vádjaira úgy reagált, hogy nem beszélt senkivel sértő vagy személyeskedő hangnemben, állítása szerint egyetlen jelentkező nemzetiségi hátterét sem minősítette negatívan.
A színművész súlyos vádakat fogalmazott meg egy videóban a nemzetiségi kultúrák specializáció felvételijén szerzett negatív tapasztalatairól.
Az idei felvételi is megmutatta, milyen hatalmas különbségek lehetnek az egyes szakok között: van olyan képzés, ahova a maximális 500 pont kellett, máshova elég volt 102 is. A rendszer ráadásul olyan összetett, hogy még sok diák sem tudja jól kiszámolni a saját pontjait. Íme a legfurcsább adatok az idei felvételiről.
A felsőfokú szakirányú továbbképzések indításában az egyetemek és főiskolák gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez, így ezekben jelennek meg először például az AI-hoz vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó képzések.
Hogyan képzelik el a jövőjüket? Magyarországon vagy inkább külföldön tanulnának tovább? Kihatott-e a kormányváltás a felsőoktatási jelentkezésre? Ezekről kérdeztük a 2026-os Pont Ott Parti résztvevőit!
Élnek vagy visszaélnek a lehetőséggel? A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint ez a fő kérdés a kekvákkal kapcsolatban, és az ő egyeteme jól működött az új kormányzat által kivezetni kívánt alapítványi rendszerben. Gyuricza Csaba, aki korábban egy uniós zászló levétele miatt került reflektorfénybe, abban bízik, hogy a változtatás során figyelembe veszik az intézményi sajátosságokat.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) speciális modellváltó intézmény: ott nem egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, hanem a katolikus egyház lett a fenntartó. Az oktatók ugyanakkor Egerben is az autonómia teljes felszámolásáról beszélnek. A rektor és az egyház ezt a HVG-nek cáfolta.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a modellváltás elsősorban a szabályozatlanság miatt csúszott félre, de így is több pozitívuma volt, mint negatívuma, ezért nem lenne jó visszatérni a régi, állami rendszerre. Fel kell-e oszlatni a mostani kuratóriumokat? Újra kell-e választani minden rektort? Kötelező volt-e a diósgyőri DPK-ra videóüzenetet küldeni? És miért kell kétmilliót keresnie Varga Juditnak? Interjú.
Katz Sándor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatója a jelölt.
Senkinek nem jó, hogy van egy egymással szemben álló Freeszfe és egy SZFE – mondják a Színház- és Filmművészeti Egyetem fideszes lenyúlásakor létrejött Freeszfe vezetői, akik a HVG-nek beszéltek arról, hogyan lehetne helyrehozni a 2020-ban kialakult helyzetet, és miért szaporodtak meg a gondjaik a Fidesz bukása óta.
