Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a diákok döntésében a népszerű, például jogi és gazdasági szakokon megszabott szigorú feltételek – tizenhat népszerű szakon rendkívül magas ponthatárokat határozott meg az erőforrás-minisztérium – és a hallgatói szerződések rendszerének bebetonozása is szerepet játszik. A legtöbben így gazdasági és társadalomtudományi képzést választanak, de egyre többen jelentkeznek olyan művészeti szakokra, amilyeneket hazai egyetemek egyelőre nem indítanak.

Úgy tűnik, a vidéki gimnáziumokat még nem érte el a „kivándorlási hullám”, legalábbis a középiskolai rangsorokban rendre kiemelkedő eredményt elérő győri Révai Miklós Gimnáziumban és a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban még nem érzékelik, hogy több diák készülne külföldi egyetemre.

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a külföldre készülő diákok többsége angoltudására épít, ezért egyesült államokbeli vagy nagy-britanniai egyetemet választ, de népszerűek azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek sok angol nyelvű képzést indítanak, így például a dániai egyetemek. A brit tandíj magas ugyan – a szeptemberi emelés óta akár 9000 ezer fontot is elkérhetnek egy tanévért –, de a magyar hallgatók is igényelhetnek diákhitelt, Skóciában pedig ingyenesek a képzések.

Németország is népszerű célpont, elsősorban azok a tartományok, ahol ingyenes a felsőoktatást – legutóbb például Bajorországban törölték el a tandíjat. A berlini egyetemeken sincs tandíj, viszont 270 euró a beiratkozási díj, és majdnem minden alapszakon alapfeltétel a németnyelv-tudás.

További részleteket az Eduline cikkében olvashat!