szerző:
hvg.hu

Az elmúlt három évben hárommal nőtt a különadók száma, így összesen 15 van hatályban Magyarországon. Ezek összességében a társasági adóval nagyjából azonos mértékű bevételt jelentenek az államkasszának. De ez az éremnek csak az egyik oldala.

„A különadók állandósultak és egyre nagyobb szereppel bírnak a magyar adórendszerben. Nem várható ezek jövőbeli kivezetése sem.” – emelte ki Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. „Ugyanakkor kérdés, hogy nem veszélyeztetik-e eredeti céljuk teljesülését azzal, hogy hatásukra csökken a beruházások mértéke, lassul a növekedés, ami végső soron az adóbevételek csökkenéséhez vezethet.”- ette hozzá.

A LeitnerLeitner 2013 nyarán egy elemzésben mutatta be a különadók szerepét a magyar adórendszerben. A kérdést azóta is figyelemmel kísérik a cég szakértői, és a most publikált, aktualizált tanulmányukban is a korábbi kérdésekre keresik a választ: hogyan illeszkednek a különadók a magyar adórendszerbe, előnyösek vagy hátrányosak-e, milyen hatással bírnak a vállalkozások beruházási kedvére és végül, hogy ténylegesen kik viselik a különadók okozta többletterhet.

©

A tanulmány csak azokat az adókat, fizetési kötelezettségeket tekinti különadónak, melyek kizárólag bizonyos szektorokat, iparágakat vagy tevékenységeket terhelnek. 2004-től összesen 16 ilyen adónemet vezettek be hazánkban, melyből 13 a központi költségvetés, 3 az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi vagy képezte. Az ágazati különadót 2013-ban megszüntették, így 2015 végén 15 különadó volt hatályban a magyar adórendszerben, hárommal (reklámadó, a forgalmazó és a befektetési alap különadója, dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása) több, mint 2013-ban.

A különadók bevezetésének oka részben a válság miatt kiesett bevételek pótlása, a költségvetési hiány csökkentése volt, melyben jelentőségük nem is vitatható. 2012-ben csak az ágazati különadók 21,3 százalékkal, 2013-ban a pénzügyi tranzakciós illeték 20,9 sázzalékkal csökkentették a hiányt. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a törvényalkotók a különadókkal talán csak azt a bevételkiesést igyekeztek ellensúlyozni, amit például a csökkentett társaságiadó-kulcs kiterjesztett alkalmazása és a különböző adókedvezmények okoztak. Vagyis a költségvetés bevételi forrásait pusztán átcsoportosították olyan területekre, amelyek kevésbé függenek a nemzetközi jogszabályoktól. Ez pedig a különadók bevezetésének másik oka lehet: a hagyományos adónemekkel szemben ugyanis könnyen, rugalmasan alakíthatóak. A különadók sorozatos bevezetése így hozzájárult a hagyományos adók háttérbe szorulásához.

Több adónk van, mint ahány hét az évben

„Külföldi példák azt mutatják, hogy más országok sem képesek feltétlenül adórendszerüket hatékonyabban működtetni. Bár nehéz e körben hiteles forrásokat találni, ismereteink szerint, az Egyesült Államokban 97, Németországban pedig 59 adófajta létezik. Az adófajták nagyságrendje tehát hasonló, de figyelemmel ezen országok méretére és közigazgatási tagoltságára a 60 darab magyarországi adónem ebben a tekintetben soknak tűnik” – mondta a hvg.hu-n korábban a témában megjelent cikkünkben Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Míg 2009-ig a különadók nem számítottak jelentős bevételi forrásnak, 2010-2012 között a társasági adóval nagyjából megegyező összeg folyt be belőlük, 2013-tól pedig már szignifikánsan meghaladták azt, és így az elmúlt években a központi költségvetés bevételeinek megközelítőleg 5 százalékát tették ki. A különadó-bevételek 2014-ig tartó szinte folyamatos emelkedése főként az adónemek számának bővüléséből adódott, de alakulásukra komoly hatást gyakoroltak egyes jogszabályváltozások is.

A KSH 2016 februárjában elérhető adatai alapján a különadókból származó bevételek 2015-ben – évek óta először – csökkenést mutattak, ebből azonban még korai lenne következtetéseket levonni, hogy ez egy tartósan csökkenő trend előszele vagy csupán átmeneti megtorpanás.

A szinte folyamatos növekedés ellenére a különadó-bevételek több évben elmaradtak a várakozásoktól. Az adóalanyok ugyanis az adók kigazdálkodása érdekében két dolgot tehetnek: csökkenthetik kiadásaikat, vagy átterhelhetik az adót a fogyasztókra. Bármelyiket is választják, negatív hatással lehet a gazdasági növekedésre és így áttételesen magukra az adóbevételekre is. Ha saját zsebből gazdálkodják ki az új adóterheket, akkor az ebből eredő költségcsökkentés a beruházások rovására mehet. Ha azonban a fogyasztókra terhelik át, akkor az áremelkedés csökkentheti a keresletet, vagyis a cégek bevételeit is, ami szintén a kiadások visszafogását eredményezheti. Ez a folyamat azonban a különadók bevezetésének eredeti célját – a költségvetési hiány csökkentését – is veszélyeztetni fogja. A különadók hatására kialakuló esetleges áremelkedés első körben a fogyasztás csökkenéséhez, majd az adott szektor forgalmának romlásához, végső soron pedig a gazdaság zsugorodásához vezet, így az adókból várt bevételek elmaradhatnak a várakozásoktól.

A különadóknak versenytorzító hatásuk is van, mivel a szektorok közt nincs egyenlően elosztva a különadóteher. 2015-ben például a legtöbb különadó a pénzügyi szektort terhelte: a kumulált különadó-bevétel több, mint 57%-a innen származott. A baleseti adó az egyetlen olyan különadónem, amely közvetlenül a fogyasztókat terheli, mivel a biztosítók mindössze adóbeszedésre kötelezettek. Az összes többi különadó esetében az adóalanyok javarészt vagy kizárólag gazdasági társaságok, vállalkozások, akik valószínűleg beépítik termékeik, szolgáltatásaik árába a különadók okozta többletterhet – bár ezt nehéz tényszerűen bizonyítani –, így a nap végén legalább részben ezeket is a fogyasztók fizetik meg. Erre utal például, hogy a bankadó és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése egybeesett a hitelek kezelési költségének, folyósítási díjának, a számlavezetési, átutalási, készpénzfelvételi, bankkártya díjaknak szokottnál nagyobb mértékű emelésével. Ezzel persze a cégek sem járnak jól, hiszen ahogy ezt már említettük, az áthárításból eredő áremelkedés egyik következménye a fogyasztás csökkenése lesz. A tranzakciós illeték bevezetése óta a lakossági bankszámlák száma 340 ezerrel csökkent, ami 2014 szeptemberéig vizsgálva négyéves mélypontnak számít.

Több különadót ideiglenesnek terveztek, és 2013-ban még kérdés volt, hogy valóban kivezetik-e ezeket a rendszerből, amikor erre a gazdasági helyzet lehetőséget ad. Mára azonban már eloszlottak az ezzel kapcsolatos remények. Ha volt is jogszabályi utalás az ideiglenességre, azt módosították. Ugyan az ágazati különadót valóban megszüntették 2013-ban, de ezt valószínűleg nem a javuló gazdasági helyzetnek, hanem inkább az EU kifogásainak köszönhetjük.

Sajnos nem figyelhető meg érdemi változás az adók bevezetésének módjában 2013 óta: a jogalkotási folyamat, a felkészülési idő rövid és zaklatott. A jogszabályok által előírt, bevezetési időt a jogalkotók általában maximálisan kihasználták, sőt több esetben be sem tartották. A gyorsan bevezetett adók sokszor nem eléggé átgondoltak: 3 különadó esetében egyáltalán nem mérték fel a bevezetés hatásait, a módosításoknál mindössze 4-szer készült hatásvizsgálati lap, pedig 28-szor lett volna rá szükség.

Az átgondolatlanság egyik legfontosabb következménye, hogy számtalan olyan probléma merült fel a gyakorlati alkalmazás során, amit folyamatos módosításokkal próbálnak orvosolni a jogalkotók. Ez azonban még tovább növeli a bizonytalanságot a vállalkozásokban, mivel rontja a pénzügyi tervezhetőséget. A plusz adóterhek, a kiszámíthatatlanság, a bonyolult rendszer csökkenti Magyarország, mint beruházási helyszín vonzerejét, rontja a különadóval sújtott ágazatok versenyképességét. Ez is magyarázhatja, hogy Magyarország 12 helyet – a 48. helyről a 60.-ra zuhant a Világgazdasági Fórum 2012-13 kapcsán készített versenyképességi listáján. A fentiek következményeként a kormányzat bevételei rövidtávon nőnek ugyan, hosszabb távon azonban akár káros következményekkel is járhatnak a különadók.

Nem volna azonban lehetetlen fenntarthatóvá tenni a különadók rendszerét, például ha csökkentenék a szektorok közti különadó-terhelés különbségét. A bizonytalan, beruházókat elriasztó gazdasági környezet elleni legfontosabb lépés lehetne az érintettekkel történő előzetes és rendszeres egyeztetés, valamint az adónemmel kapcsolatos hatások alapos (felül)vizsgálata.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!