Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Átírták szerdán az államháztartási törvényt, az Országgyűlés Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el.
Az eddig hatályos szabályok szerint kötelezettséget vállalni a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehetett, a most megszavazott jogszabály viszont a kivételek egy új körét határozta meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.
A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, a szükséges előirányzat mértékéről, a nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján intézkedik az előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent.
Ahogy korábban megírtuk, a módosítás magyarul azt jelenti, hogy a kormány úgy költhetne szinte bármire szinte bármennyi pénzt, hogy arról igazából a kormányfő döntene, a parlament jóváhagyása sem kell, a vétójoggal rendelkező testületet is kizárták, és elég lenne először csak eldönteni, mit akar a kormány, a pénzt elég lenne később valahogyan előteremteni.
Az MSZP a szavazás után közölte, azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy akadályozza meg a rendeleti kormányzás bevezetését. A döntést a rendeleti költségvetés bevezetésének nevezte a PM, amely hozzátette, aktivistáik az utcákon osztanak majd szórólapokat a döntésről.
Lázár János március elején egy kérdésre, hogy a módosítás rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget, azt felelte, nem erről van szó, az előterjesztés pedig szerinte arról szólt, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány.
