1449 napot volt hatályban az Ukrajnában zajló háború miatti veszélyhelyzet Magyarországon – az emiatt lehetővé vált rendeleti kormányzással az Orbán-kormány sokszor élt, és gyakran vissza is élt. A rendkívüli jogrendnek ugyan most vége, de több száz, ez idő alatt hozott intézkedés tovább él az üzemanyagár-stoptól a hitelmoratóriumon át az árrésstopokig.
Még a Covid-járvány idején szordínós működésre váltott Országgyűlés munkatempóját is sikerült alulmúlnia a most búcsúzó parlamentnek. Statisztikák a parlamenti munkáról.
A hatalom a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletében leszögezi: az általa írott jog és végrehajtása tökéletes, jogorvoslatra tehát nincs szükség. Az Alkotmánybíróság még visszafoghatná, de az ellenkezőjét teszi.
Sokszor leírták már az Orbán-kormány politikája kapcsán, hogy ennél lejjebb már nem lehet süllyedni a jogállamiság kiüresítésében – aztán mégis kiderült, hogy lehet. A minapi történések azt bizonyítják, hogy a Fidesz szemében a jog már nem az igazságot, hanem az aktuális hatalmi érdeket szolgálja.
Kitart a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet is. 2026 szeptember 7-ig hosszabbítanák meg a 2016-ban elrendelt válsághelyzetet.
Pluszpénzt öntetnének az egészségügybe, kiegészítenék a rezsicsökkentést, barátibb adórendszert vezetnének be. Hosszú interjút adott a Magyar Hangnak Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.
Újabb féléves hosszabbításra bólintott rá a kormánypárti többség, így jövő év május 13-ig lesz érvényben a háborús veszélyhelyzet és eddig marad a lehetőség az Orbán-kabinetnek a rendeleti kormányzásra, amivel akár a választásokba is beavatkozhat.
Magyar György ügyvéd a különleges jogrend újabb 180 napos meghosszabbításáról beszélt – nem számít a jövőben túl sok jóra.
Ha meghosszabbítják a háborús veszélyhelyzetet, a kormány a választási törvényt is felülírhatná, de az Igazságügyi Minisztérium szerint nem teszik, mert a 2022-es és a 2024-es voksolásoknál is volt veszélyhelyzet, és akkor sem tették.
A fogadkozások ellenére akár a tavaszi választás szabályaiba is belenyúlhat a kormány, élve a veszélyhelyzeti jogkörével. A küszöbön álló 180 napos hosszabbítás pedig egy hónappal túllóg a voksoláson is, ez idő alatt folytatódhat a visszaélésszerű jogalkotás.
Tovább folytatódik a rendeleti kormányzás, aminek megvannak a maga komikus momentumai is, például a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendelték el, hogy az Energiaügyi Minisztériumhoz kerüljön az útlevélügyek intézése. A Duma Aktuál csapata azonban nemcsak erről beszélt, hanem arról is, hogyan pecsételte meg a Magyar Rádió épületének, azon belül is székház híres atombunkerének sorsát egy kiemelt jelentőségű beruházás. Így merült fel az a kérdés, hogy mi is lenne a sorsa a Békemenet első sorának egy világégésnél.
Biankó csekket adatott magának a kormány, és elkezdte beváltani. Ment a kukába a honvédek jogállásáról szóló kétharmados törvény, eljött a rendeleti kormányzás ideje a katonaságnál is.
A kormány javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége dönt majd a hosszabbításról a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakban.
Az Országgyűlés hétfői döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy újabb 180 nappal, jövő év májusáig meghosszabbítsa a már másfél éve érvényben lévő különleges jogrendet, a háborús veszélyhelyzetet. A felhatalmazással a kormány folytathatja a rendeleti kormányzást.
Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére. Ezt Orbánék – ígéretük ellenére – már-már visszaélésszerűen ki is használják.
Az új szabály alapján el lehet kerülni az olyan viharos jeleneteket, mint amikor például a gödi Samsung-gyár ügyében zúdították rá a helyiek a dühüket a vármegyei illetékesekre és a gyár képviselőire.
David Pressman nagykövet szerint nem azért nem hívták meg a magyar kormányt a washingtoni demokráciacsúcsra, mert a volt elnök, Donald Trump barátai.
A jogalkotás szempontjából is párját ritkító esztendő volt 2022: soha nem született ennyi jogszabály választási évben, még 2010-ben sem, amikor a "fülkeforradalommal" először kapott kétharmadot a Fidesz. HVG-ténytár.
