Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Áprilisban a januári, igen magas szinthez képest minden ágazatban és a fogyasztók körében is valamivel kisebb lett a gazdasági bizalom.
A konjunktúraindex a márciusi mínusz 2,8 pontról mínusz 3,9 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 4,6 pontról 2,2 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 23,8 pontról mínusz 21,1 pontra javult áprilisban.
Áprilisban az üzleti várakozások a kereskedelem kivételével minden ágazatban érezhetően kedvezőtlenebbek lettek. Az ipari bizalmi index nagyjából egy éve volt ilyen alacsony. Gyengébb lett az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendelésnek – valamint a kilátásoknak a megítélése is. A készletekről alkotott vélemény nem változott. A válaszolók szerint a szerződéssel lefedett időszak kissé rövidebb, az új megrendelések nagysága kisebb volt a januárinál.
A kereskedelmi bizalmi index áprilisban kissé emelkedett, de szintje így is elmaradt a februáritól, így továbbra is bennmaradt az elmúlt, immár több mint két évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése kissé romlott, míg készletszintet és a rendelések várható alakulását kismértékű javulás jellemezte.
A szolgáltatói bizalmi index áprilisban immár harmadik hónapja csökkent, s visszatért a tavaly év végi szintre. Főleg az általános üzletmenet megítélése romlott, a forgalmi várakozás kissé kedvezőbb lett.
Az elemzés szerint a foglakoztatási hajlandóság az iparban erősödött, az építőiparban határozottan, a szolgáltató és kereskedelemi cégeknél ennél kevésbé romlott, ugyanakkor enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési szándék a szolgáltató szektorban és az iparban minimálisan erősödött, az építőiparban viszont a márciusi megugrás után szinte eltűnt, miként a kereskedelemben is az ár tartására törekvő cégek voltak óriási többségben. A fogyasztók inflációs várakozása csökkent. A magyar gazdaság jövőjét az iparban és a lakosság körében a márciusinál kissé optimistábban, az építőiparban azzal azonosan, a szolgáltató vállalkozásoknál valamivel, a kereskedelemben viszont sokkal pesszimistábban látták, mint áprilisban.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban a márciusi csökkenést követően, annál kevésbé emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a következő egy évben a márciusban gondoltnál kissé kedvezőbbnek, megtakarítási képességét viszont némileg romlónak gondolta. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét javulónak, a következő egy évre vonatkozót stagnálónak érzékelte.
