Az elmúlt hetek kormányzati kommunikációja alapján szinte biztos, hogy 2017-től 5 százalékra csökken a jelenleg 27 százalékos áfa az alapvető élelmiszereknél. A nem feldolgozott sertéshús áfája már idén januártól erre a szintre esett, a tervek szerint jövőre ezt követheti a baromfi, a tej és a tojás is.

A sertés esetében már korábban megpróbáltuk bemutatni, hogy a kevesebb adófizetési kötelezettség csökkentette-e a bolti árakat. A hatást végső soron nagyon nehéz volt egyértelműen megfogni, hiszen a kiskereskedelem szinte állandóan akciózik, és az árakat sok egyéb tényező is befolyásolja, ami bonyolulttá teszi a régi és az új árak összehasonlítását. A sertésnél mindenesetre az látszik, hogy

az árak nem csökkentek az adókönnyítés mértékével,

valószínűleg az ellátási lánc több szereplője is lecsippentett magának egy-egy kisebb összeget az ölébe hulló pénzből.

Az áfacsalóknak mindegy, hogy sertés, baromfi vagy tej

„A baromfitermékeknél arra számítunk, hogy a 2016-ban már egyébként csökkent árakhoz képest átlagosan körülbelül 10-15 százalékos további mérséklődést fognak érzékelni a vásárlók a boltokban, ha a kormányzati tervek tényleg valóra válnak” – mondja Keleti Zsolt, a piac egyik meghatározó szereplőjének, a Sága Zrt.-nek vezérigazgatója. A kép ugyanis a baromfipiacon sem egyszerű.

Stiller Ákos

A sertésből az idei áfacsökkentés hatására jórészt kiszorultak a nyersanyaggal feketén kereskedők, mert a terméket papíron megutaztatni és az áfát visszaigényelni 5 százalékos kulcsnál már nem éri meg, a kockázatokat is figyelembe véve (ez volt egyébként az intézkedés egyik fő célja). Az áfacsalásra felállított bonyolult céges hálózatok azonban nem egyes termékekre, hanem az áfacsalásra specializálódtak, vagyis könnyen át tudtak nyergelni más termékekre – akár a most szóban forgó baromfira vagy a tejre vagy bármi másra. Az általánosabb áfacsökkentés várhatóan innen is kiszorítaná őket, ami elvileg azt jelentené, hogy az üzletekből eltűnne a legolcsóbb párizsi, tej és virsli, hiszen vélhetően ezek mögött áfacsaló hálózatok állnak.

Ez nem virsli, ez rudacska, de mindegy

A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a legolcsóbb szegmensben is vannak tisztességes vállalkozók, akik nem azért olcsók, mert az adóval trükköznek, hanem egyszerűen azért, mert alacsonyabb minőségben állítják elő a terméket. Az Élelmiszerkönyv szerint egy virsliben például legalább 40 százaléknak kell lennie a hústartalomnak, de ez lehet a kézzel feldolgozott „igazi”, azaz drágább hús, vagy akár a géppel fejtett rész is, ami sokkal olcsóbb – viszont az igényesebb fogyasztók nem ezt a húsminőséget keresik.

MTI / Mohai Balázs

Emellett az sem véletlen, hogy a boltokban szaporodnak a rúdnak vagy rudacskának nevezett, virslihez hasonló élelmiszerek, amelyek a kisebb hústartalmuk miatt nem lehetnek nevükben virslik. Az üzletben azonban a vevők ezeket is virslinek tartják, a boltok is egymás mellett kínálják a két terméket, és mivel a magyar lakosság jelentős részének tényleg nagyon számít az ár, a lényeg csak az, hogy este a vacsoránál valami virslifélét tudjanak az asztalra rakni. Vagyis a két termék ugyanazon a piacon verseng.

A spanyolokat és a lengyeleket ez nem érdekli, ők amúgy is versenyképesek.

Nyertes lehet a kiskereskedelem, amely a sertéshez hasonlóan a tojás, a tej- és a baromfitermékek csökkenő áfájából is lecsippenthet magának egy kis részt. A sertés- és a baromfinyershús például tipikusan olyan termék, amellyel sok potenciális vevőt be lehet húzni az áruházakba, ezért ezekkel a termékekkel előszeretettel akcióznak a boltok, ilyen körülmények között pedig nem lehet egyértelműen követni, hogy például a baromfihús ára hogyan változik. Ami eddig 1000 forintba került, és szeretik a vevők, azt várhatóan normál hétköznapon 900-ért is el lehet majd adni a jövőben, nem kell feltétlenül lemenni a 830 forintos áfacsökkentett árra, ám akcióban simán ez alá is lehet majd kínálni, a bolt összességében mégis jól jöhet ki a buliból.

AFP / DPA / Robert Schlesinger

Nincsenek viszont helyzetbe hozva a tenyésztők és a vágóhidak. Náluk olyan éles a verseny, hogy már idén is

le kellett tolniuk a gatyájukat,

mert egyrészt az 5 százalékos áfával árult sertéssel is versenyezniük kell a vevőkért, másrészt a sertéságazatban az olcsó spanyol, a baromfinál pedig a lengyel importtal is állniuk kell a versenyt, amelyek sokkal hatékonyabban dolgoznak náluk, és ezért tudnak viszonylag olcsók lenni. Az ő helyzetükön sem a feketepiac kiesése, sem más nem fog érdemben változtatni, vagyis a tenyésztők továbbra is végletekig szorult helyzetben maradnak, nem lélegezhetnek fel.