Béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények rendszerének átszervezéséből származó több milliárd forint megtakarítást, a bérek átlagosan 30, de egyes kormányhivatali ügyintézőknél akár 50-70 százalékkal emelkednek majd – nyilatkozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a csütörtöki Magyar Időknek.

A tervek szerint első körben július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatali tisztviselői kaphatnak béremelést. Így a kormányhivatalok és a 197 járási hivatal mintegy 17 ezer ügyintézője és ügykezelője már a nyáron nagyobb fizetést vihet haza.

Csepreghy mindezt akkor jelentette be, amikor az önkormányzati dolgozók egy része két órára sztrájkba lépett. Közölték, azt kívánják elérni, hogy a kormány tárgyaljon velük, évek óta nem emelkedett ugyanis már a bérük, és a kormányhivatalnokokkal szemben nekik még csak ígérni sem ígértek semmit. Mint mondták, elkészült egy törvénytervezet a közszolgálati életpályáról a hozzárendelt bértáblázattal, és ezt az önkormányzati érdekszövetségekkel közösen szeretnék a kormány elé terjeszteni. Követeléseikről bővebben itt olvashat.

Január elsejétől a kormányhivatalok megyei szinten foglalkoztatottjainak illetményét emeli meg a kormány, így 16 800 köztisztviselő bére emelkedik majd átlagosan 30 százalékkal. A legnagyobb béremelésre a legalacsonyabb keresetű, középfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők és ügykezelők számíthatnak, esetükben – teljesítményarányosan – akár 50-70 százalék is lehet az illetményemelkedés mértéke – mondta.

Csepreghy Nándor elmondása szerint az átszervezés a közigazgatásban dolgozók húsz százalékát érinti. Elsősorban olyan feladatkörökben lehet leépítésre számítani, amelyek eddig a bürokratikus rendszer kiszolgálását segítették. Az államtitkár szerint idén mintegy 3000 közalkalmazott kerülhet át a versenyszférába átképzési program után.

Felidézték, a kormány döntése értelmében a 90 központi hivatalból és költségvetési szervből összesen 44 szűnik meg 2017. március 31-ig. A 44 szervből 43 jogutódlással – köztük a nyugdíjfolyósító és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az uniós és nemzeti agrár-vidékfejlesztési pénzeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal –, egy háttérintézmény pedig jogutód nélkül fejezi be működését.