A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (Vkf) legutóbbi ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, legkorábban januártól vezethetik be a kereskedelemben dolgozóknak a havi két vasárnapi pihenőnapot, és a vasárnapi bérpótlék ügyében is csak 2017-ben lehet új szabályozás. Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek számolt be erről, és elárulta, a vasárnapi zárvatartási szabályok megváltoztatása miatt felvetődött kérdések csak ősszel kerülhetnek terítékre.
A vasárnapi pótlék és a plusz pihenőnap ügye az után került elő, hogy a kormány április 11-én visszavonta a vasárnapi zárvatartást. A boltzár eltörlésével azonban megszűnt a százszázalékos vasárnapi pótlék (ez a korábbi szabályozás szerint arra az évi öt vasárnapra járt a kereskedelemben dolgozóknak, amikor az adott üzlet a rendelet ellenére is nyitva tarthatott). Ehelyett visszaírták a munka törvénykönyvébe (Mt.) az ötvenszázalékos pótlékról szóló részt. A százszázalékos pótlékért áprilisban még tüntettek is, de a kormány a munkaadók és a munkavállalók megegyezésében bízik.
Ugyancsak az Mt. mondja ki azt is, hogy egy hónapban egy vasárnapi pihenőnapot kell biztosítani a dolgozóknak. Ezt emelné kettőre több szervezet és párt is. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter június végén egy lapinterjúban úgy fogalmazott: pártja továbbra sem tett le arról, hogy az embereknek ne kelljen kötelezően dolgozniuk vasárnap, csak most már nem a zárvatartást, hanem a pihenőnapot erőltetnék.
A megegyezés azonban nehéz lesz, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint minél kisebb egy vállalkozás, annál nehezebben tudja előteremteni még az 50 százalékos pótlékot is.
Szakszervezeti források szerint az Auchannál és a Tescónál is kísérletet tettek rá, hogy a szerződés apró betűs részében mondassanak le a dolgozókkal arról, hogy kéthetes szabadságot vehessenek ki a nyáron. Kényszer azonban nem volt, aki kiszúrta a turpisságot, nem írta alá a papírt.