Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (Vkf) legutóbbi ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, legkorábban januártól vezethetik be a kereskedelemben dolgozóknak a havi két vasárnapi pihenőnapot, és a vasárnapi bérpótlék ügyében is csak 2017-ben lehet új szabályozás. Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek számolt be erről, és elárulta, a vasárnapi zárvatartási szabályok megváltoztatása miatt felvetődött kérdések csak ősszel kerülhetnek terítékre.
A vasárnapi pótlék és a plusz pihenőnap ügye az után került elő, hogy a kormány április 11-én visszavonta a vasárnapi zárvatartást. A boltzár eltörlésével azonban megszűnt a százszázalékos vasárnapi pótlék (ez a korábbi szabályozás szerint arra az évi öt vasárnapra járt a kereskedelemben dolgozóknak, amikor az adott üzlet a rendelet ellenére is nyitva tarthatott). Ehelyett visszaírták a munka törvénykönyvébe (Mt.) az ötvenszázalékos pótlékról szóló részt. A százszázalékos pótlékért áprilisban még tüntettek is, de a kormány a munkaadók és a munkavállalók megegyezésében bízik.
Ugyancsak az Mt. mondja ki azt is, hogy egy hónapban egy vasárnapi pihenőnapot kell biztosítani a dolgozóknak. Ezt emelné kettőre több szervezet és párt is. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter június végén egy lapinterjúban úgy fogalmazott: pártja továbbra sem tett le arról, hogy az embereknek ne kelljen kötelezően dolgozniuk vasárnap, csak most már nem a zárvatartást, hanem a pihenőnapot erőltetnék.
A megegyezés azonban nehéz lesz, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint minél kisebb egy vállalkozás, annál nehezebben tudja előteremteni még az 50 százalékos pótlékot is.
"Betiltott" nyári szabadság: apró betűvel próbálták csőbe húzni a dolgozókat
Szakszervezeti források szerint az Auchannál és a Tescónál is kísérletet tettek rá, hogy a szerződés apró betűs részében mondassanak le a dolgozókkal arról, hogy kéthetes szabadságot vehessenek ki a nyáron. Kényszer azonban nem volt, aki kiszúrta a turpisságot, nem írta alá a papírt.
