Összesen 420 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a fővárosi önkormányzatot a választottbíróság, melyet a francia Degremont S.A.S és az OTV France számára kell teljesíteni. A pert a csepeli szennyvíztisztító telepet tervező és kivitelező konzorcium egy 2010-ben hozott önkormányzati döntés miatt indította el - 2014-ben. Ennek lényege az volt - írja a Népszabadság, hogy a 18. kerületben építeni tervezett Cséry-telep végül az uniós támogatások elmaradása miatt nem készült el, de a főváros a konzorciumtól az itteni munkára beszerzett teherautókat és pótkocsikat nem volt hajlandó átvenni, majd a válalkozói díjból levont 1,185 millió eurót.

A per tárgya és a perindítás időpontja között eltelt időt a napilap azzal magyarázza, hogy az önkormányzat és a francia cég között 2012-ben még egy, utóbbi számára sérelmes eset történt: a franciákat kirakták a csepeli központi szennyvíztisztítót üzemeltető cégből, majd az itteni tulajdonosokat is soraiban tudó fővárosi vízművek, csatornázási művek és gázművek menedzsmentjéből is.

A fővárosi önkormányzat, illetve cégei jelenleg mintegy 250 perben érintettek, és a top10 kockázatú per pénzügyi kockázata meghaladja a 33 milliárd forintot. A fővárosi költségvetés főösszege 313 milliárd forint.

*Update:

A Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága a cikk megjelenését követően levelet írt szerkesztőségünkbe. Ebben azt állítják, hogy "a bírósági ügy az elmaradt Cséry-telepi komposztáló üzemből, illetve az át nem vett három kamion és négy „félpótkocsi” ügyéből adódik. A kivitelező mintegy egymilliárd kettőszázmillió forintot követelt ezért, ehelyett körülbelül 800 milliót ítélt meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte választottbíróság". Az eredeti, a Népszabadságban megjelent cikkben szereplő 420 millió forint így a még ki nem fizetett összeget jelzi, és a fővárosi vezetés szeritn az ügy még a 2010 október előtti, korábbi városvezetés sara.

Az új Orbán-kormány mindent visz Budapesttől?

A kormány a Fővárosi Gáz-, Csatornázási, és Vízművek átvételével afféle modellkísérletbe kezd a választások után a közművek nonprofit üzemeltetésével kapcsolatban - értesült a hvg.hu több forrástól. Felmerült a két nagy városházi holding, a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ állami átvétele is, de erről információink szerint még megoszlanak a vélemények, ugyanakkor „folyamatos és intenzív az érdeklődés" a városüzemeltetési cégek iránt.