szerző:
Kósa András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány a Fővárosi Gáz-, Csatornázási, és Vízművek átvételével afféle modellkísérletbe kezd a választások után a közművek nonprofit üzemeltetésével kapcsolatban – értesült a hvg.hu több forrástól. Felmerült a két nagy városházi holding, a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ állami átvétele is, de erről információink szerint még megoszlanak a vélemények, ugyanakkor „folyamatos és intenzív az érdeklődés” a városüzemeltetési cégek iránt. Ha az állam „mindent” visz, a következő főpolgármesternek nem sok dolga lesz.

Akár mindent vihet az állam Budapestről a következő ciklusban, már ami a városüzemeltetést illeti – erről beszéltek a hvg.hu-nak a területet jól ismerő, a Fidesz döntéshozatalára rálátó forrásaink. Egy magas rangú fideszes politikus szerint a kormány idén a fővárosi közműcégek átvételével kezd bele a rezsicsökkentés részeként beharangozott új, nonprofit cégműködési modell bevezetésébe, a fővárosi cégek így afféle „kísérleti alanyok” is lesznek majd.

Tarlós István már 2013 szeptemberében arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy minden fővárosi közműcéget teljes magyar tulajdonba szeretnének vonni, de akkor még nem volt biztos, hogy ez állami vagy önkormányzati átvételt jelent-e. A Fővárosi Csatornázási Művek 25 százalék plusz 1 darab részvény erejéig jelenleg a német Berlinerwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement SA tulajdonában van, ez a két cég rendelkezik a menedzsmentjogokkal is, a fővárosé a maradék háromnegyed rész. A kisebbségi részvénycsomag megvásárlásáról kormányhatározat is van már, a határidő az év vége. Városházi és városüzemeltetési forrásaink szerint az állam még az idén száz százalékra növeli a tulajdonrészét a cégben: „egyszerűen a rendszer logikájából adódik, hogy az állam legyen a 100 százalékos tulajdonos ezekben a társaságokban” – mondta egy városházi bennfentes. A hvg.hu által megszólaltatott Fidesz-vezető szerint ugyanakkor ebben az esetben még van vita arról, hogy az állam a menedzsmentjogokat is vigye-e.

A BKV-hoz három dolog kell

Ha az állam igényt tart a cég egészére, akkor városházi forrásunk szerint megvannak a maga eszközei arra, hogy rábírja az esetleg vonakodó fővárost, hiszen a budapesti tömegközlekedés finanszírozása állandó gondot jelent, Tarlós István például 2011 novemberében nyilvánosságra hozott levélben figyelmeztette Orbán Viktort: ha az állam nem segíti ki azonnal a BKV-t, a vállalat csődbe megy, a tömegközlekedés megbénulásának hatása pedig nem áll meg Budapest határánál.

©

Igaz, 2011 augusztusában született egy kormányhatározat, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak előírja a BKV reorganizációját, és a tartós finanszírozás megteremtését, de az egészből szinte semmi nem valósult meg. A főváros 2013-ra „BKV nélküli” költségvetést készített, mert, mint akkor Tarlós István lapunknak elmondta, még nem lehetett tudni, honnan lesz pénz a finanszírozásra. Legutóbb a VS.hu-nak mondta azt Tarlós István, hogy ha a kormány nem biztosít 19 milliárdot a 3-as metró lerobbant vagonjainak felújítására, leállíttatja a szerelvényeket. Vagyis – fogalmazott informátorunk – a kormány nagyon könnyen mondhatja azt, hogy ad pénzt a BKV-ra, de cserébe, valamilyen konstrukció révén elkéri a kiszemelt cégek tulajdonrészét.

A Nagy Kísérlet

A Főgáz és a Fővárosi Vízművek esetében már eldőlt, hogy teljes egészében az államé lesznek fideszes forrásunk szerint. A Magyar Közlönyben még január elején jelent meg, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta az RWE Gas International N.V. 49,83 százalékos tulajdoni hányadát, az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánították. A vételár 41 milliárd forint volt, a maradék itt is a fővárosé, a konstrukció itt is a fent ismertetett lehet.

„A tömegközlekedésbe így is, úgy is folyamatosan kell önteni a pénzt. Emiatt már csak költségvetési szempontból is jobban jár a kormány, ha az állam kivásárolja a részvénypaketteket a fővárostól, és Budapest a vételárat fordítja a BKV-ra, hiszen egy részvényvásárlás nem rontja a büdzsé egyenlegét” – magyarázta városházi informátorunk, aki szerint „még április végéig” lezárulhatnak a tárgyalások a főpolgármester és a kormány megbízottja között.

A vízművek esetében egy törvény írja elő, hogy 2015 végéig teljesen újjászervezzék a jelenleg országosan elaprózott rendszert, és nagy, regionális társaságok jöjjenek létre. Fideszes forrásunk szerint ennek részeként vinné az állam a Fővárosi Vízműveket, amely egyébként sincs könnyű helyzetben – részben éppen a rezsicsökkentés miatt. Mint a hvg.hu megírta, januárban például a Fővárosi Közgyűlésnek egymilliárd forinttal kellett kisegítenie a céget, hogy be ne vonják a működési engedélyét.

Ha a két fővárosi „gigaholdingot” nézzük, itt egyelőre ellentmondásos információink vannak. Városházi és városüzemeltetési forrásaink szerint „folyamatos és intenzív érdeklődés érezhető a kormány részéről” a két társaság működése iránt, és sok jel mutat arra, hogy a kormány ezeket is átveheti majd. A Budapesti Városüzemeltetési Központ hét tagvállalatot (Budapest Gyógyfürdői-, és Hévizei Zrt., Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt., Fővárosi Kéményseprőipari Kft., Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.) tömörít. Ebből városházi forrásaink szerint a távfűtés sosem működött állami szubvenció nélkül, ráadásul a kéménysepréssel és a szemétszállítással együtt vastagon érintett a rezsiharcban, az érintett cégek jövedelme csökkent, az Orbán-kormány ráadásul a hulladékszállító cégeket is nonprofit alapra helyezné, és központosítja a hulladékgazdálkodást. Városüzemeltetési forrásaink szerint nehezen elképzelhető, hogy az imént felsorolt tevékenységeket kimazsolázza az állam a BVK-ból, így valószínűbb a cég átvétele, igaz, ez nem kis falat lenne, a holding jegyzett tőkéje ugyanis 100 milliárd forint fölött van.

Mi marad?

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) esetében a legbizonytalanabb a helyzet, egy, a cég ügyeire közeli rálátással bíró forrásunk biztosra veszi, hogy ezt is átveszi az állam a választások után, egy városházi informátorunk is azt mondta, „minden jel arra mutat”, hogy a kormány viszi a holdingot, mert „az államnak rengeteg olyan közlekedésszervezési feladata van, amit a BKK jelenleg is végez, így a cég know-how-ja is fontos tényező lehet”, ráadásul „Orbán Viktornak már elege van abból, hogy a fővárosi tömegközlekedés büdzséjét minden évben ki kell pótolni”. A helyzet jelenleg úgy néz ki, hogy a fővárosi tömegközlekedés évi nagyságrendileg 150 milliárdos kiadásainak csak nagyjából a felét fedezik a jegybevételek, a fogyasztói árkedvezmények után (diák-, nyugdíjasbérletek) járó állami árkiegészítések, valamint a fővárostól kapott támogatás, a többit a fővárosnak és az államnak kell betolnia. Ez rendszerint úgy történik, hogy az állam a cég egyes hiteleit időről időre átvállalja, megújítja.

Viheti az állam a választások után
©

Az állami több tízmilliárdos szerepvállalást minden forrásunk úgy jellemezte, mint a „tökéletes eszközt a mindenkori főpolgármester rövid pórázon tartására”. Ám a BKK sorsát illetően két különböző verzió létezik. A lapunknak nyilatkozó Fidesz-vezető szerint épp az előbb említettek miatt nem fogják átvenni a BKK-t, meg hát - teszi hozzá -, azért sem, mert szerinte „a reformok ellenére a mélyben a BKV máig egy szocialista nagyvállalat maradt", amely maradjon csak Tarlós gondja a továbbiakban is. Városházi és üzemeltetési informátoraink viszont éppen arról beszéltek, hogy „a kormánynak elege lett abból, hogy minden évben a BKV gondjaival kell foglalkoznia, akkor inkább maga veszi kézbe az egészet”. Az tény, hogy egy kormányzati forrásunk már 2011 végén arról beszélt, az akkori költségvetési kiegészítés „az utolsó esély” a főváros számára, a kormány nem akar többet pénzt adni a BKV-ra.

A fenti változások közül bármelyik is valósul meg, jelentősen átalakulhatnak jövőre a főváros hatáskörei, sőt, ha valóban „mindent visz” a kormány, (amit egy, a kormányzatot rendszeresen szakmai anyagokkal ellátó háttérintézet vezetője is „logikusnak tartott”), akkor egy volt városvezető szerint „a főpolgármester hatásköre nagyjából arra korlátozódik majd, hogy eldöntse: fehérre, vagy világoszöldre meszeltesse ki a hivatal falait”. Egy Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló forrásunk szerint az egész mögött az állhat, hogy a kormányfő a „szingapúri modellt tartja a leghatékonyabbnak”, vagyis: amit lehet, centralizálni kell.

A cikk elkészítésében közreműködött M. László Ferenc

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Élet a fizetőfal mögött: elindult a hvg360

Élet a fizetőfal mögött: elindult a hvg360

Ha mostanában eltűnik a wifi a számítógépén, ne csodálkozzon – ez egy ismert Windows-hiba

Ha mostanában eltűnik a wifi a számítógépén, ne csodálkozzon – ez egy ismert Windows-hiba

Már Pintér Sándor bizalmasa is milliárdos lehet

Már Pintér Sándor bizalmasa is milliárdos lehet

Weber: Tisztességes értékelésre van szükség Trócsányi esetében

Weber: Tisztességes értékelésre van szükség Trócsányi esetében

Kínai "Loch Ness-i szörnyet" láttak a Jangce folyóban (videó)

Kínai "Loch Ness-i szörnyet" láttak a Jangce folyóban (videó)

A semmiből jelentkezett be egy tetszhalott, önkormányzati alapítású egyesület a 18. kerületi választásra

A semmiből jelentkezett be egy tetszhalott, önkormányzati alapítású egyesület a 18. kerületi választásra